Ír kollégája társaságában, az Országházban Orbán Viktor az MTI összefoglalója szerint úgy fogalmazott: „erős évkezdet ez, két nap alatt két európai uniós ország miniszterelnöke látogatott el Budapestre”.
A csütörtök délutáni munkalátogatáson téma volt az EU helyzete, továbbá az adó-, a migrációs és az agrárpolitika, valamint a brexit – ismertette a kormányfő, aki szerint az Európa jövőjét meghatározó lényeges kérdésekben hasonló módon gondolkodik Magyarország és Írország.
Mint mondta, egyetértettek Leo Varadkarral abban, hogy az EU akkor válhat erőssé, ha az uniót alkotó nemzetgazdaságok külön-külön is erősek. „Ha erős EU-t akarunk, akkor mindenkinek el kell végeznie otthon a saját feladatát” – fogalmazott.
Hozzátette: a migráció ügyében világossá tette tárgyalópartnerének, hogy „Magyarország senki ellen sincsen”, de ragaszkodik saját identitásához, kultúrájához és elért eredményeihez. Magyarország a jogszerűség talaján áll – jelentette ki.
Azt is mondta, hogy „mi sosem ünnepeltük a káoszt meg az anarchiát, amely 2015–16-ban jellemezte az európai határvédelmet”. A schengeni szabályokat be kell tartani, az unió külső határait meg kell védeni és zárva tartani, a belsőket pedig nyitva – hangsúlyozta.
A brexitfolyamattal kapcsolatban Orbán Viktor arról biztosította az ír miniszterelnököt, hogy Magyarország támogatni fogja a speciális ír szempontok érvényesülését a kiválási tárgyalásokon.
Az adópolitika kérdésében a kormányfő megerősítette: Magyarország nem tartja kívánatos iránynak az adóharmonizációt, mert „a versenynek fontos része az adózás”. „Nem szeretnénk semmilyen olyan szabályozást látni az unióban, amely az adópolitika ügyében megkötné Magyarország kezét” – mondta.
Téma volt a megbeszélésen az agrártámogatások ügye is, mivel a mezőgazdaság mindkét országnak fontos.
Magyarországnak az az érdeke, hogy az EU jelenlegi agrárpolitikája lényegi kérdésekben ne változzon meg, így a következő évekről szóló költségvetési tervezések során is egész Európában kapja meg az agrárgazdaság azt, amit az előző években – fejtette ki Orbán Viktor.
A kormányfő megemlítette, hogy mintegy tíz évvel ezelőtt Írországnak még komoly pénzügyi kihívásokkal kellett megküzdenie, de Dublin hatalmas utat tett meg, ezért Magyarország megemeli a kalapját az írek teljesítménye előtt.
Az ír kormányfő arról beszélt, hogy erősek a kétoldalú kapcsolatok Írország és Magyarország között. Leo Varadkar kiemelte: Magyarország Írország fontos gazdasági partnere. 2017-ben a két ország közötti kereskedelmi forgalom meghaladta az 1,5 milliárd eurót, és nőtt a Magyarországra irányuló ír export is az elmúlt időszakban. Jelenleg mintegy 12 ezer magyar él és dolgozik Írországban.
Kitért arra is: egyetértenek a magyar kormánnyal abban, hogy a legjobb módja a Nyugat-Balkán stabilizálásának, ha az Európai Unió a bővítés irányába tesz lépéseket a volt Jugoszláv-tagországok és Albánia esetében.
„Mindketten egyetértettünk abban, hogy az Európai Unió kevesebb lesz a britek hozzájárulása nélkül” – fogalmazott az ír miniszterelnök, aki nagyrabecsülését fejezte ki a magyar kormánynak, amiért megértést tanúsít a brexittárgyalásokkal kapcsolatos speciális ír szempontoknak, köztük az ír–északír határ kérdésének.
Leo Varadkar leszögezte azt is: mindkét ország érdeke, hogy a britek kilépését követően a lehető legszorosabb kapcsolatokat sikerüljön kialakítani az Európai Unió és az Egyesült Királyság között.
Magyarország és Írország azonos álláspontot képvisel az európai adóharmonizáció, valamint az európai uniós költségvetés és a fejlesztési támogatások változatlansága terén is – fűzte hozzá az ír miniszterelnök, aki hangsúlyozta azt is: Írország nem ért egyet Magyarországgal a migráció kezelésének kérdésében, és támogatja a közös teherviselés koncepcióját az Európai Unión belül.
Mint megírtuk, szerdán Orbán Viktor és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az eddig feltűnően hiányzó észak–déli infrastrukturális összeköttetésekről, a migrációs helyzetről, illetve többek között a gazdasági kapcsolatok fejlesztéséről tárgyalt. A találkozót követő sajtótájékoztatón a két politikus nem győzte dicsérni a másik népet, a hasonló történelmi hagyatékot, és hitet tett amellett, hogy Közép-Európa gazdaságilag is képes a saját lábára állni. Azt ugyanakkor mindketten világossá tették, hogy bár az Ausztriában felálló jobboldali koalíciós kormány hozzájuk rendkívül hasonló politikát folytat, főleg a lépten-nyomon erőltetett migrációs kérdést illetően, nem tervezik bővíteni a visegrádi együttműködést.
