„Őrült emberek munkája” – Ki követi Jean-Claude Junckert?

Jelenleg Michel Barnier tűnik a legesélyesebbnek az Európai Bizottság elnöki posztjára. Juncker visszavonulhat.

Jelenleg a brexitügyi uniós főtárgyalót, a francia Michel Barnier-t tekintik legesélyesebbnek arra, hogy ő legyen az Európai Néppárt Spitzenkandidatja. Mellette szól, hogy már 2014-ben indult a posztért (akkor Juncker legyőzte), emellett a brexittárgyalások miatt sokkal láthatóbb, mint a többi potenciális jelölt. Pletykálnak ugyanis másokról is, például a finn Jyrki Katainenről vagy az ír Enda Kennyről, ám egyikük esélyei sem túl jók, egyik forrásunk egyenesen „abszolút elképzelhetetlennek” nevezte, hogy Katainen kerüljön a bizottság élére. Mindazonáltal Barnier megválasztása is csak azért tűnik a leginkább valószínűnek, mert nincs jobb jelölt. Brüsszeli forrásaink szerint a brexit folyamatának sikeressége vagy sikertelensége nem fog kiderülni jövő őszre, amikor az Európai Néppárt finnországi kongresszusán döntenek a jelöltjükről. Úgy tudjuk, Barnier esélyein ront, hogy mire betölthetné az Európai Bizottság rendkívüli munkabírást igénylő elnöki posztját, már 69 éves lesz, ráadásul nem tartják eléggé átütő erejű politikusnak.

Emellett az Európai Unió szívében egyre erősödnek azok a hangok is, amelyek női vezetőt látnának szívesen. E szempontból három személyről beszélnek Brüsszelben. A litván Vasladyként ismert Dalia Grybauskaite komolyabb jelöltnek számít. A 2019-es EP-választáson várhatóan meggyengülő, így a bizottsági elnöki posztra feltehetően esélytelen Spitzenkandidadot jelölni kénytelen szociáldemokraták állítólag a jelenlegi külügyi és biztonságpolitikai főképviselő, az olasz Federica Mogherini mellett tehetik le a garast. A harmadik név csak egy merész közjogi átalakítás esetén merül fel, inkább komolytalan felvetésként. Jean-Claude Juncker az Európai Unió helyzetét értékelő tavaly szeptemberi beszédében már értekezett arról, hogy össze kellene vonni a bizottsági elnöki posztot a tanácsi elnöki pozícióval, amelyet a legelvetemültebb elképzelések szerint fel lehetne ajánlani Angela Merkel német kancellárnak. Hozzá kell tenni, a posztok összevonása már korábban, 2003-ban is felmerült. Információink szerint ehhez alapszerződés-módosításokra lenne szükség, ám a tagállamok nyilvánvalóan nem mennének bele abba, hogy ilyen látható módon összpontosítsák német kézben az uniós hatalmat. A teljes elképzelést „agymenésként” értékelő forrásaink abban is kételkednek, hogy Merkel vállalná-e az összevont pozíciót.

Na de mi lesz Jean-Claude Junckerrel? Információnk szerint nagyon megviselte a bizottsági elnökséggel járó sok stressz – egyik forrásunk „őrült emberek munkájaként” írta le a pozíciót. Juncker egyre többet betegeskedik, a davosi Világgazdasági Fórumra például gyomorhurut miatt nem tudott elutazni, e kór egyik oka pont a stresszes életmód. Forrásaink szerint az a legvalószínűbb, hogy visszavonul, és afféle „idős államférfiként” időnként megnyilvánul majd az európai politika alakulása kapcsán. Egyikük elmondta, reméli, hogy nem úgy jár majd el, mint elődje, José Manuel Barroso, aki a Goldman Sachsnél vállalt munkát, majd ellentmondásos szereplővé vált a világgazdasági válság során.