Rengeteg munkakör szűnhet meg, tömegek érezhetik majd magukat feleslegesnek

Zülleszti vagy javítja a morált az ingyenpénz? Még nem dőlt el, de a techvilág készül a forradalomra.

Amerika a közúti önvezető technika fejlesztésének úttörő terepe, az államok egymással versenyeznek, hogy közlekedési jogszabályaikat minél kedvezőbbé tegyék a techcégek kísérletei számára. A teljesen önvezető kamion már karnyújtásnyira van, a kamionsofőrök ugyanakkor csak Amerikában aggódhatnak, az európai szabályozás még jó ideig késleltetheti a közúti forradalmat. Ám ez csak egy példa az automatizálás térhódítására. A robotikai fejlesztésekbe ölt dollármilliárdok többek között azt hozzák magukkal, hogy a robotok ára meredeken zuhan, nem túlzás, hogy egy hazai középvállalkozás is kitermeli az árát két-három év alatt. 

A finn kísérletnek – nagy reklámértéke mellett – ugyanakkor több hibája is van. Egyrészt egy kétezres minta nem megmutatja meg, milyen hatása lenne az ingyen pénz társadalmi szintű elterjedésének. Másrészt az, hogy ha a finn kormány majd egy év múlva levonja a tanulságokat a programból, annak csak Finnországra nézve lehetnek megfontolható következtetései, a globális gazdaságra semmiképp. További dilemma, hogy mihez kell kötni az összeg nagyságát – például az evidens módon kínálkozó munkanélküli segélyhez nem volna szerencsés, mert akkor ezt is lehetne munkanélküli segélynek hívni. És ha a gyereknevelést munkának fogjuk fel, az alapjövedelem a gyesen lévőket nem illethetné meg, pedig a kismamák társadalmi szerepét így is lehetne méltányolni.

Vagyis a kritikusok szerint az alapjövedelem indokolatlan módon leegyszerűsíti a jóléti állam patikamérlegen kigondolt működését. Egyelőre kérdés, hogy az alapvetően a szakmai továbbképzés elősegítésére, a munkaerőhiány felszámolására kitalált intézkedés valóban ezt fogja-e szolgálni, vagy valami egészen mást. Pesszimista forgatókönyvek szerint elképzelhető, hogy a közeljövőben nem a jóléti állam kiteljesedését jelentené az alapjövedelem, hanem kényszerből kell majd bevezetni, mégpedig a tömegek lázadásának elkerülése érdekében. A gyártás és a szolgáltatások automatizálása, a gondolkodást utánzó, a big data elemzési módszereit használó intelligens rendszerek ugyanis olyan mértékben teszik feleslegessé az emberi munkát, hogy az már ma is teljes iparágakat, szektorokat fenyeget.

Hazánkban a Párbeszéd Magyarországért (PM) tűzte zászlajára a feltétel nélküli alapjövedelem témáját. Az ellenzéki párt úgy vélekedik, „az Orbán-rezsim pusztításai” ellenében a baloldalnak is „forradalmi erejű eszközöket” kell bevetnie. Álláspontjuk szerint az alapjövedelem Magyarországon egyik évről a másikra bevezethető volna és 2200 milliárdos átcsoportosítást jelentene. A PM mindezek előtt ugyanúgy egy kísérlet formájában vizsgálná meg, működik-e a forint alapú ingyen pénz, tervük szerint 10-20 ezer ember 2-3 évig élhetne alapjövedelemből. (MN)