Súrlódásmentes kapcsolatra törekszik az unióval Theresa May

Vámmentes kereskedelmi kapcsolatrendszert kíván fenntartani az EU-val a brexit után is.

MN
2018. 01. 07. 11:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Theresa May a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának nyilatkozva kijelentette: kormánya „súrlódásmentes, vámmentes” kereskedelmi kapcsolatrendszert kíván fenntartani az unióval a brit EU-tagság megszűnése után is, olyan egyedi megállapodás alapján, amely nem más országok által követett modellekre épül.

Utalt Kanada és az EU szabadkereskedelmi megállapodására, amely nem terjed ki a szolgáltatások forgalmára. A brit kormányfő kijelentette: Nagy-Britannia egész más helyzetből kezdi a kereskedelmi tárgyalásokat az EU-val, mint Kanada, mivel a brit és az uniós szabályozói környezet jelenleg azonos.

Theresa May szerint a brit EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazáson a többség különböző okokból voksolt a kilépésre. Az okok között szerepelt a szabad munkaerő-beáramlás megszüntetése, másokat az vezérelt, hogy az Európai Unió Bíróságának ne legyen joghatósága a brit törvényalkotás felett.

A brit kormányfő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a választók továbbra is jó gazdasági kapcsolatokat akarnak az EU-val, és ezt szolgálja a London által célként kitűzött teljes körű szabadkereskedelmi megállapodás.

David Davis, a brexittárgyalásokat brit részről irányító minisztérium vezetője a BBC televíziónak néhány napja szintén azt mondta, hogy a brit kormány a Kanadával kötött uniós egyezménynél jóval szélesebb körű, „Kanada-plusz-plusz-plusz” szabadkereskedelmi megállapodásra törekszik az EU-val, olyanra, amelynek hatálya kiterjed a szolgáltatások kereskedelmére is.

A brit kormány ugyanakkor ki akar lépni az EU egységes belső piacáról és vámuniójából is, mivel az EU-tagság megszűnése után nem kívánja teljesíteni azokat a feltételeket, amelyeket az Európai Unió a belső piaci és a vámunióbeli tagsághoz megszab. E feltételrendszer egyik sarkalatos eleme a munkaerő megkötések nélküli áramlása az uniós országok között, London viszont szabályozni kívánja az EU-országokból érkező bevándorlást is.

A kanadai–EU szabadkereskedelmi szerződés elsődleges problémája London szempontjából az, hogy nem terjed ki a szolgáltatások kereskedelmére, márpedig a brit hazai össztermék (GDP) 80 százalékát a szolgáltatási szektor állítja elő, és ezen belül is kivételes súlya van a londoni City pénzügyi szolgáltatási szektorának. London teljes exportján belül a pénzügyi és a kapcsolódó egyéb szolgáltatások exportjának értéke eléri az évi 100 milliárd fontot (csaknem 35 ezer milliárd forintot), a londoni gazdaság teljes exportjának 50 százalékát.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.