Ellenállás formálódik a Német Szociáldemokrata Pártban (SPD) a Kereszténydemokrata Unió (CDU) és a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetségével tervezett koalícióval szemben, a hét végén az egyik tartományi szervezet elutasította, hogy a szociáldemokraták ismét együtt kormányozzanak a jobbközép pártszövetséggel, és több vezető SPD-s politikus bírálta a koalíciós tárgyalások alapjának szánt megállapodást.
Az SPD Szász-Anhalt tartományi szervezetének szombati kongresszusán az az álláspont érvényesült, hogy a pártnak a megújulás és megerősödés érdekében ellenzékben kell maradnia a következő négy évben, így a helyi alapszervezetek küldöttei szűk többséggel, 52-51 arányban elutasították a CDU/CSU-val 2013-ban kezdett nagykoalíció folytatásáról szóló határozati javaslatot. Az SPD január 21-én egy rendkívüli szövetségi kongresszuson dönt arról, hogy a pénteken befejezett előzetes egyeztetés után elkezdjék-e a hivatalos koalíciós tárgyalást az eddigi koalíciós partnerrel.
A szász-anhalti SPD csupán 7 küldöttet delegál a 600 fős szövetségi kongresszusra, de több más tartományban is jelentős az ellenállás a tervezett új nagykoalícióval szemben, így a szociáldemokraták legnagyobb bázisában, az észak-rajna–vesztfáliai szervezetben is, amely 144 szavazásra jogosult küldöttet, a résztvevők csaknem egynegyedét delegálja a Bonnban rendezendő kongresszusra.
A pártvezetésnek külön gondot okoz, hogy az ifjúsági szervezet (Arbeitsgemeinschaft der Jungsozialistinnen und Jungsozialisten in der SPD – Jusos) aláírásgyűjtést és országjáró kampányt indított a nagykoalíció ellen. Felhívásuk szerint a tavalyi szövetségi parlamenti (Bundestag-) választáson mindhárom kormánypárt által elszenvedett veszteségek azt jelentik, hogy a szavazók leváltották „a kis kompromisszumok nagykoalícióját”, ezért a szociáldemokratáknak nem szabad együttműködniük az Angela Merkel kancellár vezette CDU-val és a Horst Seehofer bajor kormányfő vezette CSU-val.
A nagykoalíció miatt megszűnt a politikai táborok küzdelme az ország előtt álló feladatokra adott legjobb válaszokért, és a táborokat vezető néppártok arculata elmosódott, ami a „jobboldali populisták” megerősödéséhez, az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű párt csaknem 13 százalékos választási eredményéhez vezetett – áll a Jusos kiáltványában, melynek szerzői szerint a kormányzás folytatása azért is „felelőtlenség” lenne, mert az SPD átengedné a legnagyobb parlamenti ellenzéki erő szerepét az AfD-nek.
Több vezető SPD-s politikus az előzetes egyeztetésen kidolgozott kompromisszumokat bírálta. Például Michael Müller berlini kormányzó polgármester, a tartományi rangú fővárosi szociáldemokrata szervezet vezetője és Malu Dreyer, Rajna-vidék–Pfalz tartomány SPD-s miniszterelnöke hétvégi nyilatkozataikban egyaránt hangsúlyozták, hogy nem elégedettek a menekültügy, a bevándorlás és az integráció terén elért eredményekkel, és a koalíciós tárgyaláson jobban kell érvényesíteni a szociáldemokrata elveket.
A CDU/CSU részéről visszautasították a bírálatokat. Az SPD elnökének, Martin Schulznak ráncba kell szednie pártját, „úrrá kell lennie a törpék felkelésén” – mondta a Bild am Sonntag című vasárnapi lapnak Alexander Dobrindt, a CSU-s Bundestag-képviselők vezetője. Saját magukról állítanak ki rossz bizonyítványt az SPD tárgyalódelegációjának azon tagjai, akik megkérdőjelezik a mindhárom párt küldöttségében egyhangúlag elfogadott megállapodást – írta a Twitteren vasárnap Julia Klöckner, a CDU egyik elnökhelyettese.
Ha a január 21-i SPD-kongresszus felhatalmazza a pártvezetést a koalíciós tárgyalások elkezdésére, és sikerül is kidolgozni egy koalíciós szerződést, a mintegy 450 ezres tagságú SPD pártszavazással, a tagság voksai alapján dönt arról, hogy ismét koalícióra lép-e a CDU/CSU-val. Az új kormány így húsvét körül alakulhat meg. Ez lenne a 2005–2009-es és a 2013–2017-es ciklus után a harmadik nagykoalíció Angela Merkel vezetésével, valamint a negyedik Merkel-kormány.
