Már az is meglepő, hogy Theresa May brit miniszterelnök még mindig kormányon lehet. Róna Péter közgazdász a tavaly nyári előre hozott választás után lapunknak úgy nyilatkozott, szerinte mindössze 6-9 hónapig lesz hatalmon a kabinet – ezt lassan nyolc hónappal ezelőtt jelentette ki. Az Oxfordban oktató professzor egyébként azért számolt a toryk bukásával és a Jeremy Corbyn által vezetett Munkáspárt hatalomátvételével, mert a brexittárgyalások során megismert következmények miatt a közvélemény is inkább bennmaradáspártivá válik – a közvélemény-kutatások ezt sem támasztják alá egyértelműen. Róna Péter szerint a Corbyn-kabinet egyébként a brexit felfüggesztése mellett döntene.
Úgy fest, a közgazdász víziója nem teljesül, a kilépési folyamat jelenleg is zajlik, decemberben kínkeservesen le tudták zárni az első szakaszt, idén őszre pedig mindenben meg kell egyezniük a feleknek, hogy tartható legyen a 2019 márciusának végére tervezett kilépési dátum. Sőt, a tavalyi második fél évben nem is a Munkáspárt, hanem a Konzervatív Párton belüli frakciók csatározásai jelentették a legfőbb belpolitikai kihívást Theresa May számára. Boris Johnson külügyminiszter indított támadást még ősszel Mayjel szemben, ám végül sikerült kordában tartani a toryk extravagáns politikusát, januárban pedig kisebb kormányalakítást is végrehajtott a miniszterelnök. Ugyanakkor vissza-visszatérő narratíva, hogy Theresa May kisebbségi kormánya – amit az északír unionisták támogatnak alkalmanként kívülről – nem fogja sokáig húzni.
Csakhogy a May-kabinet bedöntése mindenféle politikai racionalitást nélkülözne.
Egyrészt azért, mert Theresa May megítélése nem kifejezetten rossz. A tavaly nyári előre hozott választás óta végzett közvélemény-kutatások 30–40 százalék között mérték azok arányát, akik elismerően nyilatkoztak a kormányfőről. Igaz, a negatív vélemények aránya magasabb (45–60 százalékos), azaz összességében többen nem kedvelik Theresa Mayt, mint akik igen. Ám ez a legtöbb politikusra igaz, és a lakosság mintegy egyharmada még mindig inkább pozitív véleménnyel van róla. Hiba volna egy ilyen kormányfőtől megválni egy olyan időszakban, amilyen a britek uniós kilépése.
Másrészt brüsszeli és londoni forrásból úgy értesültünk, a Konzervatív Párton belüli, Mayjel szemben álló erők is realizálták: sokkal hasznosabb számukra is, ha a kormányfő a brexit folyamatának végéig helyén marad. Hiába mondta Donald Trump amerikai elnök Theresa Maynek a Daily Telegraph szerint, hogy „ő lehet generációnk Winston Churchillje”, a miniszterelnök politikai karrierjének hagyatéka nem egy megnyert háború lesz, hanem az Egyesült Királyság kilépése az Európai Unióból. Utóbbi miatt „hasznos” igazán a toryknak Theresa May, hiszen az alapjában véve nem túl népszerű, egyelőre nem teljes mértékben ismert következményekkel kecsegtető
kilépési folyamat örökségét elegánsan át tudják majd hárítani a pártról a kormányfőre.
Ugyanez lehet az oka annak is, hogy bár Jeremy Corbyn munkáspárti vezető is relatíve gyors hatalomátvétel lehetőségére utalt korábban, az egyébként szintén brexitpárti baloldal is hátrébb lépet eggyel, és hagyja, hogy a toryk kormányfője vezényelje le a kilépést. – A brit politikában persze minden napról napra változik, így akár az is megtörténhet, hogy May a februárt sem éri meg kormányon – jelentette ki egy Brüsszelben dolgozó angol forrásunk.
