A brit külügyminiszter szerint Nagy-Britannia távozása az Európai Unióból „nem félelemre, hanem reménykedésre ad okot”. Boris Johnson szerdán beszédet tart a brit EU-tagság megszűnéséről, és a londoni külügyminisztérium előzetes tájékoztatása szerint arról fejti ki nézeteit, hogy a brexittel Nagy-Britannia miként tudja maga mögött hagyni a múltbeli megosztottságokat.
A tárca által szerda hajnalban tudósítók számára hozzáférhetővé tett részletek szerint Johnson „a nagy horderejűnek” minősített beszédben „kijelöli az utat”, amely a brexit utáni időszakban elvezet majd „a kifelé tekintő, liberális, globális Nagy-Britanniához”.
A külügyminiszter a beszédben elismeri ugyanakkor azt is, hogy „egyesek” mind határozottabban a brexitfolyamat megállítására törekszenek, arra, hogy az EU-tagságról 2016 júniusában tartott népszavazás döntését a visszájára fordítsák, és a nép által kifejezett akarat útjába álljanak.
Johnson szerint ez „katasztrofális hiba lenne”, „az árulás maradandó, kitörölhetetlen érzetét hagyná hátra”, ezért megengedhetetlen.
A tavalyelőtti referendumon a résztvevők szűk, 51,9 százalékos többsége arra voksolt, hogy az Egyesült Királyság lépjen ki az Európai Unióból.
Boris Johnson szerint azonban a brexitfolyamatból csak úgy lehet és kell „nemzeti sikert kovácsolni, ha szólunk azokhoz is, akiknek még mindig vannak aggályaik”.
Johnson szerint a kilépéstől tartók félelmei alaptalanok, a brexit nem a félelemre, hanem a reménykedésre ad okot.
A külügyminiszter – aki az EU-népszavazás kampányában a kilépést pártoló tábor frontembere volt – szerdai beszédében kijelenti: nem szabad megismételni azt a múltbeli hibát, hogy az EU-pártiak hangja túl gyakran elnyomta az uniós tagságot ellenzők hangját.
Johnson szerint mindazonáltal nem elégséges csak annyit odavetni a bennmaradás híveinek, hogy vesztettek, és tegyék túl magukat rajta. „El kell ugyanis fogadnunk, hogy sokukat teljesen nemes érzelmek vezérelték, az európai szomszédaink iránti szolidaritás valós érzete, és az a vágy, hogy az Egyesült Királyság sikeres legyen” – fogalmaz szerdai beszédében a brit külügyminiszter.
Johnson beszéde az első abból a hatból, amelyet a tervek szerint a konzervatív párti brit kormány legmagasabb rangú tagjai tartanak a következő néhány hétben.
Theresa May miniszterelnök két beszédet is tart a brexittel kapcsolatos kormányzati tervekről. Várhatóan megszólal David Davis, a kilépési folyamat irányítására létrehozott minisztérium vezetője, Liam Fox külkereskedelmi miniszter és David Lidington, a kabinetirodát vezető miniszter is, aki e minőségében Theresa May helyettesének számít.
Az Európai Unió vezető tisztviselői az utóbbi időszakban többször is bírálták Londont, mivel Brüsszel véleménye szerint a brit kormány még mindig nem fejtette ki kellő részletességgel a brexitfolyamattal kapcsolatos célkitűzéseit.
Az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója, Michel Barnier úgy fogalmazott nemrégiben tett londoni látogatásán, hogy „egyetlen pillanatnyi vesztegetni való idő sincs”, ha London és az EU megállapodásra akar jutni a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről és a brexit utáni kapcsolatrendszer mibenlétéről.
Barnier a minap kijelentette azt is: „jelentősek a nézeteltérések” az EU és a brit kormány között például arról, hogy a brit kilépés után tervezett, az új kapcsolatrendszer elemeinek fokozatos meghonosítását célzó átmeneti időszakban milyen szabályozások érvényesüljenek.
Hangsúlyozta: ha ezeket a vitás kérdéseket nem sikerül rövid időn belül lezárni, akkor egyáltalán nem garantálható az sem, hogy az átmeneti időszakról a brexittárgyalásokon sikerül megállapodásra jutni.
