Mivel a NATO ismeri a kisebbségi nyelveket érintő ukrán oktatási törvényt és azt a jelentős kihívást, amely a szabályozás miatt kialakult feszültség megoldását nehezíti Ukrajna és Magyarország között, véleménye szerint mihamarabb megegyezésre kell jutni a kérdésben – jelentette ki Jens Stoltenberg, a katonai szövetség főtitkára Brüsszelben kedden, üdvözölve egyúttal a Velencei Bizottság ajánlását, és Kijevet annak tanulmányozására szólítva.
Az Észak-atlanti Szerződés Szervezetének kétnapos védelmi miniszteri találkozóját megelőzően tartott sajtóértekezletén – újságírói kérdésre válaszolva – Stoltenberg elmondta: az ukrán oktatási törvény ügyében beszélt Orbán Viktor miniszterelnökkel és Petro Porosenko ukrán elnökkel is, és azt sürgette, hogy egyensúlyt kell találni a nemzeti kisebbségek jogainak védelme és egy ország hivatalos nyelvének oktatása kérdésében.
A főtitkár aláhúzta, a NATO üdvözli a Velencei Bizottság e kérdésben megfogalmazott ajánlásának – az egyensúly megteremtésére irányuló – központi elemét, ezért a katonai szövetség arra szólítja fel Kijevet, hogy tanulmányozza az állásfoglalást a Magyarország és Ukrajna közötti konfliktus megoldása érdekében.
Leszögezte ugyanakkor, hogy Ukrajna fontos partnere a katonai szövetségnek. A NATO támogatja az ország területi egységét, fenntartja vele szoros együttműködését és széles körű támogatását a későbbiekben is.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter hétfői, Budapesten tartott sajtótájékoztatóján közölte: február 14–15-re tervezte az észak-atlanti szövetség a NATO–Ukrajna honvédelmi miniszteri bizottsági ülést, ennek megrendezését Magyarország megvétózta, így a szövetség főtitkára arról tájékoztatta a tagállamokat, hogy a szerdán kezdődő, kétnapos védelmi miniszteri találkozón az ülést nem tartják meg.
A tárcavezető kiemelte: ha Magyarország elengedi a vétó lehetőségét a nemzetközi szervezetekben, azzal lemond az egyetlen eszközről, amellyel megvédheti a kárpátaljai magyarokat és kényszerítheti Ukrajnát, hogy megfeleljen a nemzetközi jogszabályoknak.
A külügyminiszter kifejtette: próbáltak ugyan Magyarországra nyomást gyakorolni, hogy ne éljen a vétójogával, de az ország ellenállt, mert a magyar külpolitika kötelessége megvédeni a magyarokat, bárhol is élnek. Úgy vélte, ez nem kétoldalú ügy, hiszen Ukrajna a nemzetközi kötelezettségeinek is szembement a jogszabállyal, alapvető nemzetközi jogot sért.
Ha Ukrajna komolyan gondolja a közeledést a NATO-hoz és az EU-hoz, akkor tiszteletben kell tartania annak elvárásait – húzta alá.
Az ukrán Legfelsőbb Tanács szeptember elején szavazta meg a nagy vihart kavaró új oktatási törvényt, mely az óvodai és az általános iskolák szintjére korlátozza a nemzeti kisebbségek anyanyelvén történő oktatást, a középiskolai és felsőoktatás nyelvévé viszont kizárólag az ukránt teszi.
A módosított oktatási törvény csak az elemi iskolában (1–4. osztály) engedélyezi a nemzetiségi kisebbségek számára valamennyi tantárgy anyanyelven történő tanítását, az általános iskola esetében (5–9. osztály) a jogszabály előírja a fokozatos áttérést a tantárgyak többségének ukrán nyelvű oktatására.
