Egy másik, a brit közszolgálat által felidézett esetben a panasztevő egy tizenhét éves lány, akinek a harminckét éves édesanyja egy kabuli tálib öngyilkos merényletben vesztette életét. A tettesek kézre kerítése mellett azt szeretné, hogy ICC megvizsgálja, miért nem tudja megállítani az afgán kormány a támadásokat.
Az, hogy a helyi frakciók súlyos háborús vagy emberiesség elleni bűnökben érintettek, aligha meglepő ennyi konfliktusban eltelt év után. A mostani híradásnak a pikantériája épp ezért az, hogy nyugatiak is egy vizsgálat fókuszába kerülhetnek. Bár a BBC ezzel kapcsolatban sok részlettel nem szolgál, megemlíti a bagrami fogva tartó központban zajlott állítólagos fogolykínzásokat, melyek az érintettek guantánamói táborba szállítását megelőzték. Mielőtt átadták volna az afgán hatóságoknak, ezt a létesítményt amerikaiak működtették. Az egyik beérkezett panasz szerint az elfogottak „fizikai és mentális elpusztítása” érdekében alkalmazták itt a napokig tartó fájdalmas testhelyzetek és az orosz rulettes kivégzésimitáció módszerét is. A panaszosokat képviselő egyik szervezet képviselője szerint ilyesmire a legmagasabb rangú parancsnokok adhattak utasítást, azaz olyan személyek, akikre kinyilvánított feladatrendszere szerint az ICC is vadászik. Hogy van keresnivalójuk, azt az is alátámasztja, hogy míg az amerikai szervek támogatják a tálibok igazságszolgáltatás elé állítását, az ICC vizsgálódását jogosulatlannak és igazolhatatlannak tartják. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Egyesült Államok nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, sőt 2002-es megalakulását követően Washingtonban hoztak egy törvényt is, miszerint minden állami alkalmazásban álló amerikait meg kell óvni az ICC eljárásaitól. A jogszabályt hágai inváziós törvénynek nevezik, mert a felhatalmazást ad, hogy az intézmény hollandiai székhelyére szállított amerikai vádlottakat „minden szükséges eszközzel”, azaz akár erőszakos úton is kiszabadítsák.
