Miközben az Egyesült Államok katonai intervenciójának tizenhetedik évében újabb amerikai és NATO- – köztük magyar – csapaterősítés van napirenden Afganisztánban a 2001-ben hatalomból elűzött tálibok és az Iszlám Állam előretörésének megakadályozására, a Nemzetközi Büntetőbíróság (ICC) illetékesei azt fontolgatják, hogy vizsgálatot indítsanak az országban elkövetett háborús bűnök ügyében. A BBC értesülései szerint rövidesen megkezdik a beérkezett írásos panaszok értékelését, hogy megállapítsák, egy esetleges eljárásnak mire és kire kellene irányulnia. A hír azért érdekes, mert a fősodrú kommunikációban a konfliktus rossz oldalaként szereplő, a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások elkövetésével vádolt Al-Kaida terrorszervezetnek menedéket adó tálibok mellett a rémtettek elkövetői között szerepelhet az amerikai Központi Hírszerző Hivatal (CIA) és Nyugat által hatalmon tartott kabuli bábkormány fegyveres erői is.
A brit közszolgálati média konkrét példákat is említ, a legmagasabb rangú köztük Rasid Dosztum tábornok, az ország jelenlegi alelnöke, aki a szovjetek támogatta kommunista rendszer tábornokaként, majd szövetségi viszonyait ügyesen váltogató hadúrként vált ismertté. Évtizedek óta többször is felmerült, hogy emberijog-sértéseket követett el, illetve adott utasítást elkövetésükre. Most hivatalosan gyógykezelésen, a BBC szerint de facto száműzetésben Törökországban tartózkodik az üzbég nemzetiségű hatvanhárom éves férfi, miután egy különösen kegyetlen ügyben vádolták meg. Az alelnök egyik politikai riválisa, Ahmad Eshi azt állítja, hogy Dosztum parancsára megverték és szodomizálták testőrei. „Addig erőszakoljátok, amíg nem kezd el vérezni!” – szólította fel a vád szerint embereit a hadúr. Hiába idézték be a bíróságra Dosztumot, miután ennek nem tett eleget, száműzetésbe kényszerítették. A nyáron, amikor megpróbált visszatérni, a gépe nem kapott Kabulban leszállási engedélyt, ami azonban vélhetően nemcsak az ügy, hanem az Afganisztánon belüli hatalmi rivalizálás jele is lehet.
Egy másik, a brit közszolgálat által felidézett esetben a panasztevő egy tizenhét éves lány, akinek a harminckét éves édesanyja egy kabuli tálib öngyilkos merényletben vesztette életét. A tettesek kézre kerítése mellett azt szeretné, hogy ICC megvizsgálja, miért nem tudja megállítani az afgán kormány a támadásokat.
Az, hogy a helyi frakciók súlyos háborús vagy emberiesség elleni bűnökben érintettek, aligha meglepő ennyi konfliktusban eltelt év után. A mostani híradásnak a pikantériája épp ezért az, hogy nyugatiak is egy vizsgálat fókuszába kerülhetnek. Bár a BBC ezzel kapcsolatban sok részlettel nem szolgál, megemlíti a bagrami fogva tartó központban zajlott állítólagos fogolykínzásokat, melyek az érintettek guantánamói táborba szállítását megelőzték. Mielőtt átadták volna az afgán hatóságoknak, ezt a létesítményt amerikaiak működtették. Az egyik beérkezett panasz szerint az elfogottak „fizikai és mentális elpusztítása” érdekében alkalmazták itt a napokig tartó fájdalmas testhelyzetek és az orosz rulettes kivégzésimitáció módszerét is. A panaszosokat képviselő egyik szervezet képviselője szerint ilyesmire a legmagasabb rangú parancsnokok adhattak utasítást, azaz olyan személyek, akikre kinyilvánított feladatrendszere szerint az ICC is vadászik. Hogy van keresnivalójuk, azt az is alátámasztja, hogy míg az amerikai szervek támogatják a tálibok igazságszolgáltatás elé állítását, az ICC vizsgálódását jogosulatlannak és igazolhatatlannak tartják. Persze az igazsághoz hozzátartozik, hogy az Egyesült Államok nem tagja a Nemzetközi Büntetőbíróságnak, sőt 2002-es megalakulását követően Washingtonban hoztak egy törvényt is, miszerint minden állami alkalmazásban álló amerikait meg kell óvni az ICC eljárásaitól. A jogszabályt hágai inváziós törvénynek nevezik, mert a felhatalmazást ad, hogy az intézmény hollandiai székhelyére szállított amerikai vádlottakat „minden szükséges eszközzel”, azaz akár erőszakos úton is kiszabadítsák.
