Ha nem volna itt a határ, már Pozsony következő járása lennénk, nyilatkozta nemrég a TASR szlovák hírügynökségnek Werner Hartl, a közvetlenül az osztrák–szlovák határ melletti Berg polgármestere. Számításai szerint a 840 lelkes falu szlovák lakosainak aránya 15-18 százalékos, de az óvodában már minden második gyerek szlovák, mert a keleti szomszédok inkább a 2-3 gyerekes családmodellt választják. Az osztrák faluvezető ezt a nem is annyira újfajta határ menti áttelepedési szokást integrációs kérdésnek tekinti, mint mondta, a szlovák gyerekek hamar feltalálják magukat, együtt fociznak a többiekkel, együtt énekelnek az egyházi kórusban, együtt sportolnak.
A szlovákok tehát egyáltalán nem csak Rajkát „szállták meg”, hasonló jelenséggel találkozik az alsó-ausztriai Wolfsthal, Hainburg an der Donau és a még épp Burgenlandhoz tartozó Köpcsény (Kittsee) is. Az ORF közszolgálati adó egy cikke a wolfsthali szlovákok arányát harminc százalékra teszi. A tudósítás szerint a ma 1300 lelkes falut tíz-tizenöt éve Bécs munkaerőt elszívó ereje és az elöregedés miatt a lassú kihalás fenyegette. Ekkor találta ki az önkormányzat, hogy a település szívében üresen álló telkeket meghirdeti. Eleinte a helyiek ellenállásába ütközött a szlovákok betelepítésének ötlete, ám mára gyökeresen megváltozott a helyzet. Ma már van Wolfsthalban egy szlovák önkormányzati képviselő is, mégpedig az Osztrák Néppárt színeiben. Zuzana Ondrisova az ORF-nek azt nyilatkozta, egyértelműen az alacsonyabb ingatlanárak és a magasabb életszínvonal miatt jöttek külföldre élni.
Köpcsény szlovák lakosainak arányát már 2012-ben 25 százalékosra tette a Der Standard osztrák napilap. A település neve szlovákul Kopčany, a betelepülők bizony így emlegetik új otthonukat. Egy ide költözött szlovák ebben a hat évvel ezelőtt készült riportban épp azt emlegeti, hogy a nagy kirajzás miatt már-már nem is érdemes megtanulni a befogadó ország nyelvét, a szlovákok boldogulnak saját anyanyelvükön is.
Pozsony elhelyezkedése határon átnyúló ingázás szempontjából rendkívül kedvező. A bergi és a köpcsényi átkelő Ausztriába, a rajkai Magyarországra vezet, a szlovák főváros szívéből a bergi átkelő tényleg csak negyedóra. Ám a szlovák ingatlanárak annyira magasan állnak, hogy megéri Mosonmagyaróvárig is elmenni, a helyiek szerint itt is legalább nyolcszáz szlovák állampolgár – zömében felvidéki magyar – él. Ma már valóban nem lehet olyan jól járni, ha Rajkán otthont keresünk. Egy új építésű, 58 négyzetméteres lakást 19 millió forint felett kínálnak. Ellenben 2010 előtt kis szerencsével ennek feléért is lehetett találni ugyanekkora ingatlant. Közben azért más is változott, a határrégiók jobb összeköttetését ma már a közösségi közlekedés is segíti, van buszjárat, amellyel 23 perc alatt a szlovák fővárosba lehet jutni. Tavaly december óta pedig megint elindult a Győr–Pozsony vonatjárat, amely természetesen megáll Rajkán is.
A szlovák kirajzás legelső magyarországi célpontja Rajka, kisebb részt Dunakiliti volt, 2005-ben még irigylésre méltóan alacsony árakon adták-vették a település építési telkeit. Azóta több kisebb, Pozsonyban masszívan hirdetett lakóparkot is felhúztak a településen. De mint azt egy rajkai lakostól megtudtuk, a lakópark-építési láz lanyhulóban van, a kereslet úgy tűnik, elérte felső határát. A körülbelül 4000 fős település új építésű negyedében élő közel 2500 szlovák állampolgár nagy része persze magyar, vagy tud magyarul is, tehát nyelvi gondok nem akadnak, ha a polgármesteri hivatalban kell ügyet intézni. Ám a helyiekkel való egymás mellett élés kimerül annyiban, hogy a betelepülők óvodába még helybe viszik a gyerekeiket, iskolába viszont már együtt ingáznak a szülőkkel a szlovák fővárosba. Mint azt az önkormányzat egyik névtelenséget kérő forrásától megtudtuk, a wolfsthalihoz hasonlóan előfordult már, hogy a 2014-es önkormányzati választáson állandó rajkai lakcímmel bíró szlovák állampolgár indult, ám végül nem választották meg.
