Szkopjében megkezdte nyugat-balkáni körutazását Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke. A luxemburgi politikus és csapata felismerte, hogy az orosz, török és kínai terjeszkedéssel szemben az Európai Uniónak is cselekednie kellene, ezért február elején a bizottság publikálta a nyugat-balkáni bővítésről szóló stratégiáját. Ebben a csatlakozási tárgyalásokat már megkezdett Montenegró és Szerbia csatlakozásának időpontjára vonatkozóan szerepelt a nem túl kecsegtető „valószínűleg 2025”.
Már akkor sokan aggódtak, hogy jó ötlet-e céldátumot adni a hat nyugat-balkáni államnak, de Juncker vasárnap Tiranában még tovább ment. – Bár mindenütt azt olvasni, mi nem mondtuk, hogy Montenegró és Szerbia szükségszerűen az EU tagja lesz 2025-re. Ugyanakkor a 2025-ös dátum nyitva áll mindenki előtt – jelentette ki sajtótájékoztatóján Juncker. Más kérdés, hogy utána arról is beszélt, nem tud konkrét tárgyalási dátumot ajánlani Edi Rama miniszterelnöknek. Hasonlót mondott vasárnap délután Szkopjében is, Zoran Zaev macedón kormányfő mégis abban reménykedik, hogy júniusban az Európai Tanács rábólint országa csatlakozási tárgyalásának megkezdésére.
A hat tagország közül – Montenegró és Szerbia után – ők járnak a legközelebb az EU-hoz, persze Macedóniának előbb rendeznie kell a Görögországgal fennálló névvitáját, amely akadályozza nyugati integrációját. A tavalyi kormányváltást követően azonban a macedónok változtattak korábbi nacionalista identitáspolitikájukon, és készek megegyezni Görögországgal az állam új, ideiglenes nevéről. További gesztusokat is tettek: átnevezték a Görögország felé vezető autópályájukat és a repterüket is – Nagy Sándorra utalt mindkettő –, valamint megkezdték a korábbi nacionalista kormány által kialakított szkopjei szoborpark felszámolását is.
Juncker látogatását nemcsak az nehezítette, hogy miként Magyarországot, úgy a Balkánt is elérte a szokatlan hideg, hóviharokkal egyetemben, hanem az is, hogy a hat állam kormányfői mind Londonba utaztak, ahol az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank konferenciáján vettek részt. Egy panelben üldögélt Ana Brnabic szerb kormányfő és az országa által korábban elfogni szándékozott Ramush Haradinaj koszovói miniszterelnök is. A két terület konfliktusa tíz éve – Koszovó függetlenségének kikiáltása óta – tart, és ez az egyik olyan európai vita, amelynél jelenleg nem látszik, mikorra oldódhat meg. Márpedig mindkettejük uniós integrációjának feltétele lenne.
A hétfői napot Szerbiában töltő Juncker egyeztetett Aleksandar Vucic szerb elnökkel, kedden Belgrádból Podgoricába utazik, majd Bosznia-Hercegovina és Koszovó következik szerdán. Csütörtökön az EU soros elnökségét ellátó Bulgária fővárosában, Szófiában zárja nyugat-balkáni körútját, amelynek egyes állomásaira az EU külügyi és biztonságpolitikai főtárgyalója, Federica Mogherini, valamint a bővítési biztos, Johannes Hahn is elkíséri.
