Tizenkét uniós tagállam az EU asztalához invitálja a Nyugat-Balkán hat, egyelőre még nem csatlakozott országát. Ausztria, Csehország, Észtország, Írország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Magyarország, Málta, Olaszország, Szlovákia és Szlovénia kormányainak közös, az Európai Bizottsághoz január végén benyújtott szakpolitikai javaslatában – amelyet a Reuters szerzett meg – tizenkét konkrét ötlet szerepel.
Mint írják, évente kellene uniós csúcsot tartani Albánia, Bosznia-Hercegovina, Koszovó, Macedónia, Montenegró és Szerbia kormányaival közösen. Sőt, a tizenkét tagállam úgy véli, jelentősen javítaná az EU-ról kialakult képet a hat nyugat-balkáni államban, ha azok miniszterei részt vehetnének a legfontosabb témákban – környezetvédelem, külpolitika, egészségpolitika, szállítmányozás – tartott uniós találkozókon. Erre eddig nem volt lehetősége ezeknek az államoknak, csak ad-hoc találkozókon és miniszteri szintű munkareggeliken lehettek jelen. A javaslatcsomag felveti, hogy
ki kellene terjeszteni az egész Balkánra az uniós roamingmentességet, valamint az EU vezetőinek többet kellene járnia a régió országaiba.
Hozzá kell tenni, az Európai Bizottság vezetője, Jean-Claude Juncker több állomásos balkáni körúton vesz majd részt a Balkánon – hétfőn megerősítették, hogy ez február végén lesz. Az uniós csúcsok kérdése is félig-meddig megoldott, hiszen májusban az uniós soros elnök Bulgária (amely annak ellenére, hogy a balkáni integráció szószólója, nincs a 12 javaslattevő tagállam között) rendez EU–Balkán csúcstalálkozót, júliusban pedig a kilépés folyamatának közepén álló Egyesült Királyság tart hasonló eseményt. – Ezek költségektől mentes megoldások, amelyek jelentősen javíthatják az Európai Unió megítélését a régióban – idézte a Reuters a javaslatcsomagot.
Tény, az Európai Unió az orosz és kínai befolyásszerzési kísérletektől megrettenve úgy döntött, uniós integrációs perspektívát nyújt a régiónak. Ennek konkrét jele az a kedden bemutatandó dokumentum, amely a Financial Times értesülése szerint
tartalmazza a két tagjelölt – Montenegró és Szerbia – számára a 2025-ös céldátumot.
Arról megoszlanak a vélemények, jó ötlet-e konkrét csatlakozási időpontot megadni a két országnak. Ekaterina Zaharieva bolgár külügyminiszter lapunknak arról beszélt január közepén Szófiában, hogy a dátum reális, és motiválja majd a két államot. Ezzel szemben sokan azzal érvelnek, hogy Románia és Bulgária is túl hamar csatlakozott, és máig nem hajtották végre a korrupció elleni igazságszolgáltatási reformokat – félő, hogy Szerbia és Montenegró esetében is ez történne.
Egy másik ország, Macedónia nyugati integrációja tekintetében a görögökkel fennálló névvita okoz gondokat. Ugyan a felek láthatóan közelednek a megállapodáshoz, az országok lakossága nem elégedett: legutóbb a múlt hétvégén volt 140 ezres tömeget megmozgató tüntetés Athénban. Az Európai Bizottság hétfőn közölte, nem foglal állást a kérdésben, a helyzet rendezését az Egyesült Nemzetek Szervezetére (ENSZ) hagyja.
