Nahles többször is üvöltésig kieresztette a hangját a Bundestagban, és olyan is előfordult, hogy altatódalt énekelt az ülés alatt.
Magánéletéről viszonylag keveset lehet tudni. Hat éven át egy Marcus Frings nevű művészettörténész felesége volt, 2016-ban jelentették be, hogy elválnak. A házasságból egy lánygyermek született.
Hogy az SPD egy fiatal és nő politikust választhat elnöknek, nyilván annak a megújulási folyamatnak a része, amivel próbálják visszarántani a 17 százalékos támogatottság környékére zuhant pártot. Persze azért nem mindenki örült felhőtlenül Nahles jelölésének. Flensburg szociáldemokrata polgármestere, Simone Lange például úgy érezte, éppen a párttagoknak nem volt semmiféle beleszólásuk a döntésbe, és emiatt azt követelte a pártvezetéstől, hogy ne adják Nahlesnek a pozíciót.
Magyarország a koalíciós szerződésben
Nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy Európa szabadságának és Németország újraegyesítésének alapkövét Magyarország és Lengyelország tette le – a CDU, a CSU és az SPD között létrejött koalíciós szerződés egy alkalommal megemlíti hazánkat, mégpedig az 1989-es, történelmi határnyitásra utalva. A 179 oldalas dokumentumban a lengyelek „jobban jártak”, nyolcszor szerepelnek benne, mégpedig a „kiemelt jelentőséget élvező német–lengyel partnerség” miatt, amelynek része az ifjúsági, kulturális együttműködés elmélyítése. A szerződés említést tesz a weimari háromszög tagjainak – Lengyelország–Németország és Franciaország – szorosabb összefogásáról is. Ami igazán jó hír lehet Varsó számára, hogy Németország a lengyelekkel közösen digitális innovációs centrumot épít a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és az információtechnológiai biztonság kutatása céljából. (K. Á.)
