Andrea Nahles nevét az elmúlt héten ismerte meg a világ. A 47 éves politikus szinte pillanatok alatt lett a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vezetői pozíciójának legfőbb várományosa, miután az Európai Parlamentből visszatérő, majd a választáson kudarcot valló, végül a külügyminiszteri tisztségtől is meghátráló Martin Schulz azonnali hatállyal lemondott. A keddi pártkongresszuson Andrea Nahlest jelölték a párt új elnökének. Ha az április 22-ére kiírt ülésen megválasztják – tehát a márciusban esedékes nagykoalíciós döntés után –, százötven éves történelme során először állhat nő az SPD élére.
őként szókimondó és hangos parlamenti fölszólalásairól ismerték a korábban munkaügyi és szociális miniszteri pozíciót betöltő Nahlest a németek. A Bild című német bulvárlap némi képzavarral élve úgy jellemezte, mint egyetlen „tökös legényt” a pártjában. Nem véletlenül. Például a tavalyi választás idején kijelentette, hogy szívesen „behúzna egyet” az Angela Merkel által vezetett Kereszténydemokrata Uniónak (CDU). A Die Zeit szerint még a francia elnök, Emmanuel Macron is jól tenné, ha napi háromszor fölhívná Nahlest a fontosabb kérdésekben.
Fiatalkorától kezdve tudatosan építgette karrierjét a karakán politikus:
még 18 évesen, gimnazistaként csatlakozott az SPD-hez, 1997 óta tagja a végrehajtó bizottságnak, 2003-tól pedig az elnökségnek is. A filozófia, germanisztika és politológia szakot végzett Nahles a párt ifjúsági szervezetének, a Jusosnak az egyik regionális alelnöke is volt, 1995–1999 között pedig az elnöki posztot töltötte be. Ez már csak azért is különösen fontos most, mert éppen a Jusos az, amelynek tagságán a mostani nagykoalíció múlhat, hiszen ők ellenzik leginkább az együttműködés folytatását. Nahlest a politikai palettán jól elhelyezi, hogy mindig is hangsúlyozta: a tradicionális baloldali értékeket képviseli. Munkája során a nyugati Eifel-régióból származó Nahles igencsak hangsúlyozta a nők politikai szerepvállalásának fontosságát is.
Megosztó lépései és határozott kijelentései miatt sokakból szimpátiát váltott ki. Keményen bírálta a magas bevételekre vonatkozó adókedvezményeket, valamint a bajor kormányfő, Horst Seehofer által javasolt, külföldieket terhelő autópályadíjat, amelyet fölvetésekor még Angela Merkel kancellár is elutasított, mégis a kormányprogram része lett, és törvényt hoztak róla. A szociáldemokrata politikus két éve pedig benyújtott egy módosító törvényjavaslatot a munkanélküliek szociális támogatását szabályozó Hartz IV törvényre, az egyedülálló szülők segélyezésére vonatkozóan. A javaslat alapján a szülők akkor is kapnának támogatást, amikor a gyermek vagy gyermekek éppen nem náluk tartózkodnak.
Nahles többször is üvöltésig kieresztette a hangját a Bundestagban, és olyan is előfordult, hogy altatódalt énekelt az ülés alatt.
Magánéletéről viszonylag keveset lehet tudni. Hat éven át egy Marcus Frings nevű művészettörténész felesége volt, 2016-ban jelentették be, hogy elválnak. A házasságból egy lánygyermek született.
Hogy az SPD egy fiatal és nő politikust választhat elnöknek, nyilván annak a megújulási folyamatnak a része, amivel próbálják visszarántani a 17 százalékos támogatottság környékére zuhant pártot. Persze azért nem mindenki örült felhőtlenül Nahles jelölésének. Flensburg szociáldemokrata polgármestere, Simone Lange például úgy érezte, éppen a párttagoknak nem volt semmiféle beleszólásuk a döntésbe, és emiatt azt követelte a pártvezetéstől, hogy ne adják Nahlesnek a pozíciót.
Magyarország a koalíciós szerződésben
Nem szabad elfeledkeznünk róla, hogy Európa szabadságának és Németország újraegyesítésének alapkövét Magyarország és Lengyelország tette le – a CDU, a CSU és az SPD között létrejött koalíciós szerződés egy alkalommal megemlíti hazánkat, mégpedig az 1989-es, történelmi határnyitásra utalva. A 179 oldalas dokumentumban a lengyelek „jobban jártak”, nyolcszor szerepelnek benne, mégpedig a „kiemelt jelentőséget élvező német–lengyel partnerség” miatt, amelynek része az ifjúsági, kulturális együttműködés elmélyítése. A szerződés említést tesz a weimari háromszög tagjainak – Lengyelország–Németország és Franciaország – szorosabb összefogásáról is. Ami igazán jó hír lehet Varsó számára, hogy Németország a lengyelekkel közösen digitális innovációs centrumot épít a digitalizáció, a mesterséges intelligencia és az információtechnológiai biztonság kutatása céljából. (K. Á.)
