Orbán Viktor miniszterelnök és nyomában a kormánypárti sajtó újként tálalja az Európai Bizottság közel kétéves javaslatát a menekültügyi szabályok újraírásával kapcsolatban. Az uniós testület 2016 májusában állt elő a dublini rendszer reformjáról szóló elképzeléseivel. Ennek lényege, hogy ha egy adott tagállam nem képes megbirkózni a ránehezedő nyomással, akkor a többi egy bizonyos szint fölött átvesz tőle menekültügyi kérelmeket, elbírálja azokat, és az így nemzetközi védelmet kapott személyeket letelepíti.
A magyar kormányfő ezen a ponton követte el a csúsztatást, mert Szófiában valamennyi menedékkérőnek mintegy megelőlegezte a menekültstátust, noha a statisztikai adatok egyértelműen mutatják, hogy az érintettek zöme gazdasági bevándorló, akit előbb-utóbb visszaküldenek származási országába. A két évvel ezelőtti bizottsági javaslat valóban tartalmaz egy számítási módszert, amely az adott ország lakosságszámát, GDP-jét és az előző évben benyújtott menedékkérelmek számát figyelembe véve megállapítja, hogy hány kérelemmel képes megbirkózni egyedül az illető állam közigazgatása. Magyarország esetében ez – a Magyar Idők által ismertetett számítás szerint – 10 518 személy, innen jöhet az Orbán Viktor által emlegetett „tízezres kvóta”, amiről Szófiában beszélt. Ez viszont – ismételjük – csak a menedékkérelmek számát jelenti, nem pedig a menedékre ténylegesen jogosultakét. Ugyanakkor a migrációs hullám csökken, ez pedig összefügg azzal, amit Orbán Viktor szorgalmaz: a külső határok védelmével.
Lapunk megkereste Niedermüller Pétert, a Demokratikus Koalíció európai parlamenti képviselőjét, aki a dublini reform egyik jelentéstevője. A politikus kijelentette, nincs szó semmilyen új javaslatról, ugyanakkor a menekültválság során az Európai Unió egyik első lépése volt, hogy megerősítette határ- és parti őrségét, lezárta a balkáni útvonalat, és egyezményt kötött először Törökországgal, majd Líbiával a bevándorlók föltartóztatása érdekében. Azóta ezeket a megállapodásokat számos jogvédő szervezet bírálta, ugyanakkor ezeknek köszönhetően a Görögországba szabálytalanul érkezők száma a 2016-os 177 ezerről 2017-ben körülbelül 35 ezerre csökkent, de az Olaszországba irányuló migráció is megközelítőleg 30 százalékkal mérséklődött. Niedermüller Péter hozzátette: a határokat nem lehet légmentesen lezárni, ahogy a magyar miniszterelnök szeretné, mert ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az EU hagyná tengerbe veszni az embereket. Ehelyett biztonságba helyezik őket, és akiknek nincs jogosultsága az unióban tartózkodni, azokat visszatoloncolják.
Ugyanakkor Orbán Viktor nagy félelme valóra válhat. Az állam- és kormányfők tanácsában minden döntés egyhangúlag születik, tehát ott lehet vétóval fenyegetőzni – de ha egy szinttel lejjebb, a miniszterek tanácsában szavaznak, a minősített többség is elég. Egyre több nyugat-európai politikus utal is erre a lehetőségre. De nem lehet elégszer hangsúlyozni: a javaslat a menekültekre vonatkozik, a gazdasági bevándorlókra nem.
Megkeresésünkre az Európai Bizottság szóvivői szolgálata is közölte, hogy nincs szó újdonságról menekültügyben. A testület 2016 májusában megtette javaslatát, ezt most az Európai Parlament és a Tanács tárgyalja.
