Emmanuel Macron kedden Korzikára látogat, a Franciaországtól nagyobb önállóságot követelő szigetlakók a hétvégén többezres tüntetéssel adták tudtára a francia elnöknek, hogy nem szívesen látott vendég a kis Földközi-tengeri szigeten. Macron nem is választhatott volna érzékenyebb időpontot a látogatásra. Kedden lesz húsz éve, hogy a ma 320 ezer lakosú sziget végrehajtó testületének számító ajacciói népi gyűlés elnökét, Claude Érignacot meggyilkolták. A függetlenségért erőszakos eszközökkel harcoló Korzikai Nemzeti Felszabadítási Front azóta tűzszünetet hirdetett, de a Párizstól való függetlenedés gondolata még mindig él. Ennek legmarkánsabb jele, hogy tavaly decemberben a függetlenségpártiakból és autonómiapártiakból álló Pe a Corsica (Korzikáért) pártszövetség nyerte a regionális választást a szavazatok 56,5 százalékának megszerzésével. A helyi jobboldal 18, Macron pártja, a Köztársaság Lendületben 12,6, a jobbközép Köztársaságiak pedig 12,5 százalékot értek el.
Gilles Simeoni, a Korzikáért ötvenéves vezetője, a sziget végrehajtó tanácsának elnöke már a tavaly év végi győzelem után rögtön kijelentette, hogy innentől megint terítéken van a Korzika-kérdés, Franciaország nem teheti meg, hogy nem foglalkozik a problémával. A múlt héten a brit Reuters hírügynökségnek adott interjújában úgy fogalmazott, Párizs a tűzzel játszik, ha nem veszi komolyan a sziget autonómiaigényét. A követelések között a korzikai nyelv egyenrangúvá emelése, a külföldiek ingatlanszerzésének megakadályozása és természetesen anyagi természetű dolgok állnak, úgy mint nagyobb költségvetései források lehívása, az azzal való gazdálkodás szabadsága. A nyelvkérdés ügyében már lezajlott egy kör, de a francia kormány nem volt hajlandó az engedményre, ennek volt egyenes következménye a hétvégi utcai demonstráció. – Nem tartunk ott, mint Katalónia, Korzika emancipációjáért dolgozunk – írta le a helyzetet még decemberben a Korzikáért radikálisabb szárnyát képviselő Jean-Guy Talamoni, a Corsica Libera vezetője.
A mostani tüntetés előestéjén a népi gyűlésen határozatot fogadtak el arról, hogy a párizsi kormánynak „tabuk nélküli” párbeszédet kell kezdeményeznie Korzikával az alkotmány felülvizsgálatáról, mivel a korzikaiak szerint sérülnek a közösség alapvető jogai.
