– Jelenlegi információink alapján nem a szíriai hadsereg jelent meg Afrínban, hanem a szíriai hadsereggel szövetséges (szír, iraki, libanoni, esetleg iráni afgán) milíciák, de hogy ezek kik, azt pontosan nem tudjuk. A szíriai állami média is „népi erőkről” beszél. Ez azért fontos, mert így kevés az esélye annak, hogy a török és a szíriai hadsereg között közvetlen összecsapás történjen – árnyalta a képet Szalai Máté. És hogy mi állhat a mozgolódás mögött? A KKI szakértője úgy véli, Aszadnak még belső szövetségeseket kell találnia ahhoz, hogy konszolidálja hatalmát, és mivel a lakosság mintegy 65 százaléka kormányzati, a maradék nagyjából fele pedig kurd fennhatóság alatt él, egy köztük létrejövő megállapodás már elég jó helyzetbe hozná Damaszkuszt. Arra is emlékeztet, hogy amikor Iraki Kurdisztánban volt népszavazás a kurd függetlenségről, Aszad látványos ígéreteket tett a szíriai kurdoknak, hogy ha támogatják őt, kibővíti a jogaikat.
De mit szólnak ehhez a „nagyok”? – Nagyon valószínűnek tartom, hogy Oroszország nem bólintott rá erre. Egyrészt Moszkva számára fontosabb, hogy a törökök részesei maradjanak az orosz–török–iráni asztanai háromszögnek, viszont ha a szíriai kormány beállna a kurdok mögé, azzal Ankarát arra ösztönözné, hogy lépjen ki a rendezésből, és ismét kezdje el vehemensen támogatni az Aszad-ellenes erőket. Másrészt azt is lehet látni, hogy az oroszok intenzív diplomáciai tevékenységet folytatnak a napokban, hogy mindenkit lehiggasszanak. Nekik ez most rosszul jött – összegezte Szalai Máté.
