Megakadályozta a londoni felsőbíróság egy brit hekker amerikai kiadatását

A brit bírók szerint a vádlott beteg és túl súlyos büntetést kaphatna adatlopásért a tengerentúlon.

MTI
2018. 02. 05. 14:53
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Megakadályozta a londoni felsőbíróság egy brit hekker kiadatását az Egyesült Államoknak.

A 32 éves Lauri Love az amerikai igazságügyi hatóságok szerint hatalmas mennyiségű adatot lopott különböző amerikai szervezetek, köztük az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Federal Reserve, az amerikai hadsereg, az űrkutatási hivatal (NASA) és a Szövetségi Nyomozóiroda (FBI) számítógépes adatbázisaiból.

Az amerikai vádak úgy szólnak, hogy Love 2012-ben és 2013-ban kiberbetörések sorát követte el a célba vett amerikai ügynökségek ellen.

A 2003-ban kelt, a ratifikációs folyamat után 2007-ben életbe lépett brit–amerikai kiadatási egyezmény értelmében a brit kormánynak át kellett volna adnia az angliai Suffolk megyében élő gyanúsítottat az Egyesült Államoknak, ám a londoni felsőbíróság hétfői jogerős végzésében helytadott Love fellebbezésének.

Lauri Love jogi képviselői szerint védencük az autizmus egyik formájának tekintett Asperger-tünetegyüttestől szenved, és az ezzel járó mentális kondíció hajlamossá tenné őt az öngyilkosságra, ha amerikai börtönbe kerülne. Az ügyet felkaroló védők úgy vélik, az amerikaiak által megfogalmazott vádak alapján Lauri Love-ra aránytalanul súlyos, akár 99 évi börtönbüntetést is kiszabhatnának az Egyesült Államokban.

A londoni felsőbíróság eljáró tanácsának hétfői végzése kimondja mindazonáltal, hogy ha az angol-walesi ügyészi szolgálat vádat emel Love ellen az amerikai hatóságok vádjai alapján, akkor a hekker Nagy-Britanniában bíróság elé állítható.

A brit–amerikai kiadatási egyezmény brit emberi jogi szakértők régóta hangoztatott véleménye szerint rendkívül egyoldalú, mivel nem ró egyértelmű bizonyítási kényszert a kiadatást kérő amerikai hatóságokra.

Brit jogi szakvélemények arról szólnak, hogy e kiadatási egyezségtől joggal tarthatnak még olyan brit állampolgárok is – például a londoni City befektetési banki szektorában dolgozók –, akik legálisan végzett munkájuk során bármiféle kapcsolatba kerülnek az Egyesült Államokkal, mivel az egyezmény szabályozza: a brit kormánynak nincs sok mérlegelési lehetősége, ha valamilyen jogi kifogás miatt az amerikai fél kiadatási kérelemmel fordul Londonhoz.

Néhány éve mindazonáltal a brit kormány egy szinte ugyanilyen esetben megtagadta egy brit állampolgár amerikai kiadatását.

A jelenleg 51 éves Gary McKinnont, aki szintén Asperger-szindrómában szenved, az amerikai hatóságok azzal vádolták, hogy betört a NASA és a Pentagon számítógépes rendszerébe.

McKinnon, aki az ufókutatás megszállottjaként az interneten keresgélt a földönkívüliek nyomai után, három évig harcolt kiadatása ellen a bíróságokon, ám a londoni felsőbíróság az ő ügyében annak idején elutasította a fellebbezést.

Theresa May akkori belügyminiszter – a mostani brit miniszterelnök – azonban 2012-ben bejelentette, hogy a brit kormány leállította McKinnon amerikai kiadatását, tekintettel a hekker mentális betegségére.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.