Egy program biztosan túlnyúlik ez év júniusán. Az Európai Bizottság tavaly ősszel javasolta, hogy önkéntes alapon 50 ezer főt fogadjanak be a tagállamok az unión kívüli táborokból. Erre a célra 500 millió eurót különített el Brüsszel. Eddig közel 40 ezer főre érkezett felajánlás; nem meglepő módon Magyarország neve mellett nulla menekült szerepel. A letelepítési program tavasszal indul, októberig hajtják végre a tagállamok a vállalások első, jövő év májusáig pedig a második felét.
A statisztikák is táplálják a brüsszeli ambíciókat. Ma már szinte mindenki arról beszél, hogy kezelhetővé vált a helyzet, már ami a határok védelmét illeti. A Görögországba szabálytalanul érkező migránsok száma a 2016-os 177 ezerről 2017-ben körülbelül 35 ezerre csökkent, Olaszországba pedig megközelítőleg 30 százalékkal kevesebben érkeztek, mint 2016 azonos időszakában. A nagy kihívás most Afrika. A legutóbbi EU–Afrika-csúcson ugyanis kiderült, hogy utóbbi földrész államainak nincs egyeztetett álláspontjuk, az európai beruházásokat és támogatásokat úgy tekintik, mint valamiféle jóvátételt a gyarmatosítások miatt. A migrációról pedig egyszerűen az a véleményük, hogy elsősorban nem az ő problémájuk.
