Moreno az elnöki palotában külföldi újságírókkal folytatott beszélgetése során úgy fogalmazott, hogy „örökölt problémáról van szó”, amely amúgy kényelmetlen dolog. Ecuador mindenesetre továbbra is védelmet nyújt londoni nagykövetségén Assange számára, mivel úgy gondolja, hogy veszélynek van kitéve.
Az elnök elmondta: az ügyről beszélt John Toddal, az Egyesült Államok quitói nagykövetével, akivel közölte az ecuadori álláspontot, miszerint országának – akárcsak bármely országnak – joga van védelmezni általa rászorulónak tartott személyeket, a nemzetközi jog előírásainak szigorú tiszteletben tartásával.
Moreno e megnyilatkozása azután hangzott el, hogy az illetékes londoni bíróság keddi döntése értelmében érvényben marad a Julian Assange elleni brit letartóztatási parancs, annak ellenére is, hogy a svéd ügyészség megszüntette a WikiLeaks kiszivárogtató portál alapítója ellen a nemi erőszak gyanúja miatt folytatott nyomozást. Assange ügyvédei a svéd vádak ejtésére hivatkozva ugyanis kérték, hogy a brit hatóságok is vonják vissza a letartóztatási parancsot. A londoni Westminster kerület magisztrátusi bírósága azonban nem volt hajlandó érvényteleníteni az intézkedést.
Az eljáró londoni bíróság a svéd hatóságok korábbi körözésétől függetlenül is letartóztatási parancsot tart érvényben Assange ellen, miután a WikiLeaks-alapító nem jelent meg a bíróság előtt egy csaknem hat évvel ezelőtti tárgyalási időpontban. A Scotland Yard számára így továbbra is kötelező e letartóztatási parancs végrehajtása abban az esetben, ha Julian Assange elhagyja Ecuador londoni nagykövetségét, ahol 2012 nyara óta ecuadori menedékjog oltalma alatt él.
A svéd körözés alapján a brit hatóságok Assange-t már 2010-ben őrizetbe vették, utána hosszú ideig egy londoni börtönben, majd házi őrizetben tartották. Később engedélyezték számára, hogy szabadlábon védekezzen, ennek fejében pedig 2012 júliusában meg kellett volna jelennie a londoni magisztrátusi bíróságon. Ehelyett azonban az ecuadori nagykövetségen politikai menedékjogot kért és kapott, és azóta is ott él. Ecuador állampolgárságot is adott neki.
Assange attól tartott ugyanis, hogy ha Nagy-Britannia kiadja Svédországnak, a svéd hatóságok kiadhatják őt az Egyesült Államoknak, ahol a titkos amerikai diplomáciai iratok tömeges kiszivárogtatása miatt szintén bírósági eljárás indulhat ellene.
Az eredetileg ausztrál állampolgárságú, 48 éves Assange portálja hozzávetőleges becslések szerint csaknem 500 ezer bizalmas amerikai diplomáciai táviratot szerzett meg, és az elmúlt években ezek jelentős részét át is adta médiapartnereinek. A svéd hatóságok azonban nem emiatt, hanem szexuális bűncselekmények gyanújával körözték Assange két egykori munkatársának feljelentése alapján.
