„Mindkét kérdésben arra építünk, hogy megtörténik a visszatérés az európai jogrend alapjaihoz” – mondta az Európai Bizottság költségvetésért, emberi erőforrásokért és költségvetésért felelős tagja a Süddeutsche Zeitung című német lapban közölt interjúban.
Közölte, hogy a bizottság dolgozik egy javaslaton, amely szorgalmazná, hogy feltételekhez kössék az európai uniós (EU) beruházási programokat. A terv szerint a testület megvizsgálná az adott tagállam erősségeit és gyengeségeit, ajánlásokat dolgozna ki a szükségesnek tartott szerkezeti reformokról, és végrehajtásukhoz kötné az EU-s támogatások egy részének megítélését.
Arra a kérdésre, hogy nem kellene további feltételekhez is kötni az EU-pénzek kiutalását, azt mondta, hogy a bizottság tanulmányozza a témát, és rámutatott, hogy egyes tagállamok a közös európai értékrend tiszteletével kötnék össze az EU-s költségvetés forrásainak elosztását. Kiemelte, hogy jó érvek szólnak a javaslat mellett, a megvalósítás viszont „jogilag nem túl egyszerű”.
A legfőbb ellenérv az, hogy a vétlen állampolgároknak kellene megszenvedniük, hogy kormányuk megszegi a szabályokat. Ezzel szemben viszont fel lehet hozni, hogy az állampolgárok rendelkeznek választójoggal – fejtette ki Günther Oettinger, hozzátéve, hogy egyelőre nem akar állást foglalni az ügyben.
Azzal kapcsolatban, hogy Németország hajlandó növelni befizetéseit a közös EU-s költségvetésbe a Nagy-Britannia távozása miatti kiesés pótlása és az új feladatok finanszírozása céljából, kiemelte: meglehet, hogy elenyészik a hajlandóság, ha nem kötik a berlini vezetés javaslatának megfelelő feltételekhez az EU-s költségvetés forrásainak szétosztását.
Az ügyben jogi vagy politikai alapon lehet döntést hozni. Az is előfordulhat, hogy a 2021-ben kezdődő hétéves ciklusra szóló uniós költségvetés, az úgynevezett többéves pénzügyi keret tárgyalása során a tagállamok képviselői „egymás szemébe néznek”, és világossá válik, hogy ha tartják ezt az irányt, „akkor megszorítások lesznek az (EU-s) beruházásokban”, de ha beadják a derekukat, és bizonyíthatóan az értékrend és a jogállamiság parancsolata kerül ismét a középpontba, „hajlandók vagyunk szolidaritást vállalni” – jelentette ki a német uniós biztos.
Arra a kérdésre, hogy a vázolt irányváltást tanácsolja-e az olyan tagállamoknak, mint Lengyelország és Magyarország, az Angela Merkel kancellár vezette Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa kijelentette, hogy ez „pragmatikus megoldás” lehet a „politikai Európai Unióban”.
Hozzátette: reméli, hogy kibontakozik egy intenzív vita, amely olyan ügyekről is szól, amelyek nincsenek közvetlen kapcsolatban a közös költségvetéssel, de kapcsolódnak az EU-hoz mint értékközösséghez.
A korábbi Baden-Württemberg tartományi miniszterelnök a többi között arról is beszélt, hogy Németországban minden megtermelt 100 euróból elvonnak 45 eurót adók, járulékok, illetékek formájában, és ebből a 45-ből csupán 1 eurót továbbítanak Brüsszelbe, a közös költségvetésbe, vagyis a közös európai beruházások nem tesznek ki számottevő nagyságrendet. Azt is figyelembe kell venni, hogy minden egyes euróból, amelyet Berlin kifizet Brüsszelnek, a bizottság pedig továbbít Varsóba, Budapestre vagy Vilniusba, akár 70 cent is visszaáramlik a német iparba megrendelések révén.
