A britek nélkül, informális keretek között találkoztak az európai állam- és kormányfők Brüsszelben. Így semmiféle hivatalos dokumentumot nem kellett elfogadniuk a vezetőknek, pusztán csak eszmecsere történt, a jövő évi EP-választás kereteiről, illetve a 2020 utáni időszak költségvetéséről.
Múlt héten Jean-Claude Juncker mintegy saját politikai örökségeként felvázolt egy olyan rendszert, amelyben az Európai Bizottság elnöke, illetve az Európai Tanács elnöke ugyanaz a személy lenne, vagyis a két pozíció összevonását javasolta. Juncker ezt most is elmondta, azonban a kiszivárgott hírek szerint senki sem támogatta, így ez a téma le is került a napirendről. Mint ahogy egyelőre nem akarnak foglalkozni az úgynevezett transznacionális EP-választási listákkal sem, amit Juncker ugyancsak szorgalmazott volna.
Ami a jövő közös kasszáját illeti: Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke azt mondta, bár nagyon nehéz lesz a következő költségvetés megalkotása, az már most látszik, hogy
az illegális migráció megállítására, a közös védelemre és az Erasmus-programra további összegeket kell fordítani, nem ezeken kell spórolni.
Egy kisebb, de hangos és egy nagyobb és szintén hangos tábor alakult ki a tagállamok között a befizetések emelése kapcsán. Hollandia, Svédország, Ausztria és Dánia nem akar többet fizetni, szerintük a kisebb EU-nak kevesebb pénzbe kell kerülnie. Ők valamennyien nettó befizető tagállamok. Mások ugyanakkor, élükön Németországgal, Magyarországot is beleértve határozott támogatói ennek az iránynak, hajlandóak lennének növelni a befizetéseiket.
A tagállamok jelenleg a GNI – bruttó nemzeti jövedelem – 1 százalékát fizetik be a közösbe, ezt kellene 1,1-1,2 százalék közé emelni. Ehhez a témához tartozik, hogy a németek jókora kavicsot dobtak az állóvízbe, amikor
azt javasolták, hogy a kifizetéseket kössék ahhoz, ki ilyen mértékben vesz részt a közös migrációs politikákban.
Ez elég egyértelmű üzenet volt például a magyar vagy a lengyel kormánynak. Ugyanakkor például a holland miniszterelnök, Mark Rutte azt mondta, hogy szerintük inkább ahhoz kellene kötni a támogatásokat, hogy ki hajlandó átalakítani, hatékonyabbá tenni a gazdaságát és a költségvetés szerkezetét. Sőt, Rutte szerint azt is kötelezővé kellene tenni, hogy az államok betartsák az eddig csak ajánlás szintjén kezelt országspecifikus ajánlásokat. Ez még egy hosszas vita lesz, azonban