Megkezdődött a német nagykoalícióról szóló szavazás a Németországi Szociáldemokrata Pártban (SPD): az alakulat több mint 476 ezer tagja keddtől március 2-áig adhatja le voksát. Korántsem csak a kormányzás a tét, hanem a párt jövője is: a szociáldemokraták máris óriási árat fizetnek a még meg sem alakult szövetségért: a pártok közötti népszerűségi rangsorban az Insa legújabb felmérései alapján az SPD a harmadik helyre szorult, miután az Alternatíva Németországért (AfD) maga mögé utasította őket.
A közvélemény-kutató társaság adatai szerint az AfD-re a német választók 16 százaléka szavazna, ha most vasárnap volna a szövetségi parlamenti választás, az SPD-re pedig mindössze 15,5 százalék. Az egy héttel korábbi adathoz képest a bevándorlásellenes párt támogatottsága éppen 1 százalékponttal emelkedett, a szociáldemokratáké pedig 1 százalékponttal csökkent, annak ellenére, hogy az AfD átesett egy szakadáson is a választások után. Szeptemberben az SPD-re még 20,5 százalék szavazott, ami így is a párt történetének legrosszabb eredménye volt, de úgy látszik, az elmúlt hónapok eseményei miatt szavazótáboruk jelentős része elpártolt tőlük. A nemrég lemondott pártelnök, Martin Schulz ugyanis a választás előtt még azt ígérte, pártja ellenzékbe vonul; majd mégis beadta a derekát az újabb koalíciót illetően, és több olyan pontban is hajlandónak mutatkozott a kompromisszumra, amikben korábban teljesen ellentétes nézeteket vallott Angela Merkel kancellárral és pártjával.
Közben az SPD ifjúsági szervezete, a folyamatosan tagokat toborzó Jusos továbbra is azon a véleményen van, hogy nem kellene közösködni Merkelékkel. A szervezet vezetője, a 28 éves Kevin Kühner szerint ez az egyetlen kiút a soha nem tapasztalt népszerűtlenségből. Kühner legutóbb Európa királynőjének nevezte Merkelt, és kijelentette, hogy a 154 éve alapított SPD egy büszke, nagy múltú párt, ezért „nincs szüksége arra, hogy alávesse magát Merkel asszony akaratának”. A nagykoalíció a több ezer új belépő miatt tehát még egyáltalán nem biztos. Kudarc esetén Merkelék kisebbségi kormányban folytatják, igaz, valószínűleg a szociáldemokraták, ha ellenzékbe kerülnek is, bizonyos ügyekben támogatni fogják majd őket.
De a megismételt választással sem járnának feltétlenül rosszul Merkelék. Az Insa kutatása azt is mutatja, hogy Merkel pártszövetsége, a Kereszténydemokrata Unió és a Bajor Keresztényszociális Unió (CDU/CSU) nagyjából őrzi a tavaly szeptemberi választásokon elért eredményét: egy most vasárnapi szavazáson a választók 32 százalékára számíthatna, míg szeptemberben 32,9 százalék voksolt ténylegesen rájuk. Jelenlegi eredményükkel erősebbnek számítanak, mint az AfD és az SPD együtt, így úgy tűnik, az SPD lehangoló számai az ő malmukra hajtották a vizet.
Merkel pártjában nem ez az egyetlen örömteli hír az elmúlt napokból. A kancellár új főtitkárt jelölt ki, régi bizalmasa, Annegret Kramp-Karrenbauer, a Saar-vidéki miniszterelnöke személyében. Az 55 éves Kramp-Karrenbauer jelölését még azok is helyeselték, akik előzőleg éles kritikával illették Merkel döntéseit. Az új főtitkárt várhatóan a február 26-ai CDU-kongresszuson választják meg hivatalosan, ugyanazon a napon, amikor a tervek szerint jóváhagyják a szociáldemokratákkal kötendő nagykoalíciós szerződést is – amit még persze az SPD párttagságának is el kell fogadnia. Az előző főtitkár, Peter Tauber a tavaly szeptemberi választási eredmény miatt távozik, ráadásul egészségi állapota súlyosan megromlott – folyamatos kórházi kezelésre szorul, egy hónapja pedig egy gyomorműtéten is átesett. Kramp-Karrenbauerben viszont sokan a kancellár utódját látják, a német sajtó pedig máris mini-Merkel néven emlegeti, hiszen „a Mutti” is a főtitkári pozícióból léphetett előre pártelnöknek, majd kancellárnak.
