Hat évre kiköltöztetik a brit honatyákat a Westminster-palotából, ahol már 1547 óta üléseznek. A történelmi épület állapota az évek múlásával egyre csak romlik, és az elmúlt évtizedben legalább hatvan olyan eset történt, amely majdnem tűzvészt okozott a parlamentben. A második világháború óta ez lesz az első olyan alkalom, hogy nem az ikonikus helyen tartják majd az ülést. A „westminsteri típusú kormányzati rendszer” is az épületről kapta a nevét, amely mára a parlamentáris demokrácia egyik szimbólumává vált.
A Westminster helyén a XI. században épült az első királyi palota, és ez volt az angol királyok elsődleges londoni székhelye egészen 1512-ig, amikor is az épület legnagyobb részét elpusztította egy hatalmas tűz. 1834-ben újabb tűzvész sújtotta, amelyet csupán a Westminster-csarnok, a Szent István-kerengő, a kriptában lévő Szent István-kápolna és a híres Ékszertorony élt túl. Ezután országos pályázatot írtak ki a Westminster felújítására, amelyre a legjobb építészek jelentkeztek – közülük Charles Barry nyerte meg a felhívást egy késő gótikus stílusú tervvel, munkáját egy Augustin W. N. Pugin nevű építész segítette.
Az új épületbe az Ékszertorony kivételével a megmaradt részeket is belefoglalták. Az előzőnél jóval monumentálisabb újnak ezeregyszáz helyisége van. A folyópartra néző részét a főhomlokzattal a Temze medrének részbeni feltöltésével alakították ki. A felújítás annyira sokáig tartott (és olyan drága volt), hogy mire elkészült az épület végleges formája, mindkét építész elhunyt. A belső díszítőmunkák a megszakítások miatt még a XX. században is folytatódtak. Azóta főként a londoni levegő szennyezettsége miatt kellett felújító munkálatokat végezni az épületen – a háborús károkat leszámítva. Az 1941-es német bombázás ugyanis lerombolta a képviselőházi üléstermet.
A felújítandó épületben a legnagyobb problémát a süllyedés okozza, amit súlyosbítanak az elmúlt évtizedek nagyszabású felszín alatti munkálatai. A parlament alatt két metróvonal és egy nagy átmérőjű szennyvízgyűjtő csatorna is húzódik, emellett épült egy mélygarázs a képviselők számára. Ezeknek a föld alatti üregeknek már látható következményei is vannak a felszínen. Az 1858-ban felépült, 97 méter magas világhírű óratorony, a Big Ben, amely szintén a Westminsterhez kapcsolódik – először csak a benne lakozó óraharangot hívták így, de a becenév azóta átragadt a toronyra is –, legmagasabb pontján immár 43 centiméternyire elhajlik a függőlegestől. A torony dőlésszöge északnyugat felé 0,26 fok, és ez bizonyos távolságról most már szabad szemmel is észlelhető.
A parlament épületének végét a híres Victoria Tower zárja, ahonnan a Lordok Házának bejárata nyílik. Ezen az ajtón lép be a királynő, hogy megnyissa a parlament új ülésszakát. A toronyban jórészt régi iratokat tárolnak, de ez jelzi a parlamenti üléseket is, ilyenkor a tornyon a brit nemzeti zászló, a Union Jack lobog.
A kormány, amely a Westminsterben ülésezik, a nálunk megszokott rendszertől egészen eltérő módon épül fel. Először is mert ha csak névlegesen is, de a brit alkotmány szerint a végrehajtó hatalom a monarchia (jelen esetben a királynő) kezében van, ám ezt a hatalmát csak a kabineten keresztül és annak tanácsára gyakorolhatja. A kormány feje a miniszterelnök (ezt a pozíciót jelenleg Theresa May tölti be). A miniszterelnököt hivatalosan a királynő nevezi ki – a tisztségre azt a személyt választják ki a parlament tagjai közül, aki a legnagyobb valószínűséggel tud képviselőházi többséget állítani maga mögé. Az uralkodó formálisan a miniszterelnök javaslatára nevezi ki vagy meneszti a többi kormánytagot, de az egész kormánynak le kell mondania, ha a képviselőházban elveszíti a bizalmi szavazást.
A parlament alsó- és felsőházból áll – előbbi 650 fős, és mindannyian a „parlament tagja” címet viselik, megbízatásukat pedig valamennyien egyéni választókerületben nyerik. A felsőház jelenleg 805 tagú. A főrendek közül huszonöten az angol egyház püspökei és a skót egyház felügyelői, akik a kormányzati sorokban foglalnak helyet, őket hívják „lelki uraknak”. Kilencven olyan tagja van a háznak, akiket a királyság örökletes főrendjei maguk közül titkos szavazással választanak. Ketten hivataluknál fogva tagok, míg a többiek olyan arisztokraták, akiket a miniszterelnök javaslatára a királynő tett nemessé – ők nemesítésüktől életfogytig jogosultak a ház munkájában részt venni. 1999-ben törvény fosztotta meg a főnemeseket, az örökös lordokat attól, hogy származásuk ősi jogából eredően a brit parlament felsőházának tagjai legyenek (lásd keretes írásunkat).
És hogy hova mehet majd a felújítás alatt az alsó- és a felsőház ülésezni? A lehetséges működési helyszínek között van a II. Erzsébet Konferencia-központ, alig néhány percnyi sétára a parlamenttől, de szakértők szerint használható lenne a 2012-es londoni nyári olimpiai játékok sportkomplexumának egykori médiaközpontja is.
