A parlament épületének végét a híres Victoria Tower zárja, ahonnan a Lordok Házának bejárata nyílik. Ezen az ajtón lép be a királynő, hogy megnyissa a parlament új ülésszakát. A toronyban jórészt régi iratokat tárolnak, de ez jelzi a parlamenti üléseket is, ilyenkor a tornyon a brit nemzeti zászló, a Union Jack lobog.
A kormány, amely a Westminsterben ülésezik, a nálunk megszokott rendszertől egészen eltérő módon épül fel. Először is mert ha csak névlegesen is, de a brit alkotmány szerint a végrehajtó hatalom a monarchia (jelen esetben a királynő) kezében van, ám ezt a hatalmát csak a kabineten keresztül és annak tanácsára gyakorolhatja. A kormány feje a miniszterelnök (ezt a pozíciót jelenleg Theresa May tölti be). A miniszterelnököt hivatalosan a királynő nevezi ki – a tisztségre azt a személyt választják ki a parlament tagjai közül, aki a legnagyobb valószínűséggel tud képviselőházi többséget állítani maga mögé. Az uralkodó formálisan a miniszterelnök javaslatára nevezi ki vagy meneszti a többi kormánytagot, de az egész kormánynak le kell mondania, ha a képviselőházban elveszíti a bizalmi szavazást.
A parlament alsó- és felsőházból áll – előbbi 650 fős, és mindannyian a „parlament tagja” címet viselik, megbízatásukat pedig valamennyien egyéni választókerületben nyerik. A felsőház jelenleg 805 tagú. A főrendek közül huszonöten az angol egyház püspökei és a skót egyház felügyelői, akik a kormányzati sorokban foglalnak helyet, őket hívják „lelki uraknak”. Kilencven olyan tagja van a háznak, akiket a királyság örökletes főrendjei maguk közül titkos szavazással választanak. Ketten hivataluknál fogva tagok, míg a többiek olyan arisztokraták, akiket a miniszterelnök javaslatára a királynő tett nemessé – ők nemesítésüktől életfogytig jogosultak a ház munkájában részt venni. 1999-ben törvény fosztotta meg a főnemeseket, az örökös lordokat attól, hogy származásuk ősi jogából eredően a brit parlament felsőházának tagjai legyenek (lásd keretes írásunkat).
