Az SPD-n belül a koalíció támogatói és hívei egyaránt az AfD-től való félelemmel érvelnek: egyesek szerint egy mostani előrehozott választáson omlana be a német szociáldemokrácia, mások szerint ez viszont a nagykoalíció folytatása miatt fog 2021-ben bekövetkezni. A vita még nem ért véget, ugyanis az SPD egy pártbeli népszavazástól teszi függővé, aláírja-e a szerdai koalíciós megállapodást. Az SPD közel félmillió tagja az elkövetkező három hétben adhatja le a szavazatát. A koalíciót támogató pártelnökség mellett a párt baloldala és főleg a Merkel-ellenes ifjúszocialisták (Jusos) is járják az országot és győzködik a tagságot. Mivel az SPD számára a jelenlegi népszerűségvesztéssel járó koalíciónál már csak egy hirtelen kiszállás okozhatna nagyobb gondot, vélhetően a tagság követni fogja a pártelnökség ajánlását, és igent mond a 2005 óta harmadszorra összeálló CDU/CSU-SPD-kormányra.
Az SPD mellett a koalíció a bajor keresztényszociálisoknál (CSU) is vitatott. A bajor kormánypárt attól fél, hogy egy túlzottan menekültbarát berlini vonal miatt további szavazói léphetnek le az AfD-hez. Idén ősszel Bajorországban tartományi választások lesznek, és a CSU elvesztené jelenlegi müncheni abszolút többségét. Ezért lehet fontos a pártnak, hogy ők jelölhetik a belügyminisztert Berlinben, Horst Seehofer korábbi bajor kormányfő, CSU-elnök személyében. A politikus tárcája a „hazaügyi” kitétellel is kibővül, ami érdemben nem sokat jelent – de megerősítheti a CSU jobboldali imidzsét.
– Fontos kiemelni, hogy bár a koalíciós megállapodás megszületett, annak életbe lépése az SPD tagságának a hozzájárulásától függ – nyilatkozta lapunknak Hegedűs Dániel politológus. A több mint 450 ezer párttag álláspontja azonban igencsak megosztott, így a nagykoalíció jövője is kétesélyes még. Hegedűs véleménye szerint nem feltétlenül lesz negatív hatással a magyar–német kapcsolatokra, ha Martin Schulz kapja meg a külügyminiszteri széket. – Schulz valóban többször is kritikusan nyilatkozott a magyar kormányról, de számos fontos kérdés nem a miniszter, hanem a külügyi apparátus szintjén dől el, így nem biztos, hogy a német–magyar kapcsolatok alapdinamikáján rövid távon érzékelhető lesz a változás – folytatta a politológus. Kiemelte, hogy az SPD-tagság szavazása miatt március elejéig-közepéig még biztosan nem fog megalakulni az új német kormány, és a közelgő választás miatt egyébként is óvatosabban fogják kezelni a Magyarországgal kapcsolatos kérdéseket. Így rövid- és középtávon nem valószínű, hogy nyomás nehezedne Magyarországra egy Martin Schulz vezette német külügyminisztérium részéről – fűzte hozzá Hegedűs. A szakértő azt is kifejtette, hogy az SPD-tagság és a pártelit közötti konfliktus még alakíthat az eseményeken, hiszen majd 25 ezer új párttag csatlakozott a szociáldemokratákhoz csak január óta, jórészt azzal a céllal, hogy megakadályozzák a nagykoalíciót. – A Jusos, a párt ifjúsági szervezete a nagykoalíció legnagyobb ellenzője, jól szervezett és professzionális ellenkampányuknak hiba lenne alábecsülni a hatását – zárta gondolatait Hegedűs Dániel.
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!