A tanácskozásra Ömer Celik európai uniós ügyekért felelős török minisztert is meghívták.
A belga külügyi tárca vezetője azt mondta, hogy először Ankarának kell enyhítenie terrorellenes törvényén, de ezt Törökország rendszeresen elutasítja.
„Ha sikerül a jogszabályokat összhangba hozni az Európai Unió értékeivel, akkor előre lehet lépni” – mondta Reynders. Ankara állítása szerint azonban szüksége van ezekre a jogszabályokra, tekintettel a biztonsági fenyegetésekre Törökországban.
Törökország tudja, hogy elvben Európa a legmegbízhatóbb és legkiszámíthatóbb szomszédja, és érdekében áll jó kapcsolatot ápolni vele – mondta az újságíróknak nyilatkozva Johannes Hahn uniós bővítési biztos.
„Vannak biztató jelek, de amikor a jogállamiságról van szó, a helyzet még mindig nem kielégítő” – tette hozzá az osztrák politikus.
Törökország azonban mihamarabb vízummentességet vár az EU-tól, mert Ankara úgy véli, teljesítette az Európai Unió által támasztott 72 kritériumot.
A vízumliberalizáció eltörlésének felgyorsítása a 2016 márciusában kötött török–uniós menekültügyi megállapodásnak is része volt. Erre hivatkozva Ankara többször felemlegette, hogy szerinte az EU nem tartja be az egyezséget. Törökország viszont azóta sem módosította a terrorizmusellenes törvényt, ami az EU egyik feltétele, mert úgy ítélik meg, hogy a jogszabály túl tágan értelmezhető.
A török uniós csatlakozás főtárgyalója a pénteki találkozóra megérkezve nem nyilatkozott az újságíróknak. Ömer még szerdán azt mondta, hogy Ankara a vízummentesség ügyéhez kapcsolódó dokumentumokat „maholnap” átadja az Európai Bizottságnak. Hahn pénteken jelezte, hogy az EB már vizsgálja ezeket a dokumentumokat.
