Az elnök ismét kritizálta a sajtót, majd az őt bíráló, és alkotmányos eljárással őt elmozdítani akaró egyik demokrata párti politikusnőről, Maxine Watersről megjegyezte, hogy „alacsony az intelligencia-hányadosa”.
Megismételte, hogy az amerikai–mexikói határon felépítik az ígért falat, és „semmiképpen nem mond le” arról, hogy az árát Mexikóval fizettesse ki. Elmondta, hogy visszautasította Enrique Pena Nieto mexikói elnök álláspontját, miszerint Mexikó nem hajlandó kifizetni a határfal költségét. Trump veje és tanácsadója, Jared Kushner a héten Mexikóban tárgyalt Pena Nietóval, hogy megpróbálja puhítani az ország vezetőit.
Beszédében Donald Trump dicsérte azokat az országokat, ahol halálbüntetéssel vagy életfogytig tartó börtönnel sújtják a kábítószer-kereskedőket. Felvetette, hogy az Egyesült Államokban is fontolóra kellene venni hasonló büntetéseket.
Ilyen ország a Fülöp-szigetek is, ahol drogellenes háború címén több ezer embert lőttek már agyon az utcán járőröző rendőri egységek és az önkéntes igazságosztókból verbuválódó félkatonai alakulatok. A mészárlást Rodrigo Duterte államfő hirdette meg, aki saját bevallása szerint is több embert ölt meg személyesen. Trumpot ez sem tartotta vissza attól, hogy tavaly novemberben elismerően nyilatkozzon a Fülöp-szigeteki elnök „erőfeszítéseivel” kapcsolatban.
Kína szerint rendkívül improduktív lenne egy kereskedelmi háború Kína és az Egyesült Államok között, Peking soha nem indítana ilyet elsőként - közölte az ázsiai ország kereskedelmi minisztere. Csung San egy vasárnap tartott pekingi sajtóértekezleten rámutatott arra, hogy "kereskedelmi háborúknak nincs győztese, az mindenkinek csak kár okozna". A miniszter hangsúlyozta, hogy Kína nem érdekelt kereskedelmi háború kirobbantásában és ezért nem is akar ilyen indítani. Rámutatott ugyanakkor arra, hogy "Kína képes megfelelő választ adni, ha az ország és népe érdekének a védelme azt megköveteli". A kereskedelmi miniszter emlékeztetett arra, hogy a két ország közötti kereskedelem nagysága csaknem 230-szorosára nőtt az elmúlt negyven évben és a kétoldalú befektetések értéke már túl van a 230 milliárd dolláron.
Kína az Egyesült Államok tízedik legnagyobb acélszállítója. (MTI)
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!