Az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi bizottsága (LIBE) április 12-i ülésén tartja az első vitát Judith Sargentini holland zöldpárti EP-képviselő a jogállamiság magyarországi helyzetéről szóló különjelentéséről, amelynek szeptemberi megszavazása esetén a testület kezdeményezheti az uniós alapszerződés hetes cikkelye szerinti eljárás megindítását – közölte az uniós parlament sajtóosztálya kedden.
A tájékoztatás szerint az állampolgári jogi bizottság tagjai azt vizsgálják majd, hogy Magyarország kapcsán fennáll-e az uniós alapértékek megsértésének egyértelmű veszélye. Ha a válasz igen, akkor az EP arra kérheti az Európai Unió Tanácsát, hogy tegye meg az ilyenkor szükséges lépéseket. „A demokrácia, a jogállamiság és az alapvető jogok helyzetének romlására” hivatkozva az Európai Unióról szóló szerződés 7-es cikkelye alapján a képviselők tavaly májusban arra utasították a LIBE bizottságot, hogy készítsen plenáris szavazásra kerülő különjelentést Magyarországról.
Mint elmondták, a szakbizottság júniusban szavaz majd. A jelentéshez várhatóan az EP több bizottsága – az alkotmányügyi, a kulturális és oktatási, valamint a költségvetés-ellenőrzési szakbizottság – is csatolni fogja a véleményét. Az uniós parlament plenáris ülése a szövegről szeptemberben dönt. A javaslat elfogadásához a leadott voksok több mint kétharmadára és az összes képviselő abszolút többségének támogatására (vagyis legalább 376 szavazatra) lenne szükség az EP-ben. Ezután a miniszteri tanács négyötödös többséggel határozhat arról, hogy fennáll-e a veszélye annak, hogy Magyarországon csorbulnak az EU alapértékei.
A hetes cikkely olyan többlépcsős eljárást tesz lehetővé, amely – az európai uniós alapértékek súlyos és módszeres megsértése esetén – végső soron akár az érintett ország szavazati jogának a felfüggesztésével is járhat, ehhez azonban az összes többi tagállam egyhangú támogatására van szükség.
