Hubertus Heil közleménye szerint a kormány és a szövetségi munkaügyi hivatal (BA) 2016 óta dolgozik a rendszerszerű visszaélések feltárásán, és visszamenőleges ellenőrzési módszereket is kifejlesztettek.
A múlt héten hivatalba lépett kormány minisztere kiemelte, hogy hivatali ideje alatt a törvény teljes szigorával küzdenek a visszaélésekkel szemben.
A Bild című lap kedden arról írt, hogy a BA tavaly csaknem 150 ezer eljárást indított a szociális támogatás leggyakoribb formájával, az úgynevezett Hartz IV segéllyel kapcsolatos visszaélések miatt. A leginkább aggasztó a szervezett csoportokban elkövetett visszaélések megszaporodása.
Az összeállításban idézett belső jelentés szerint „jól szervezett bandák” kelet-európai EU-tagországokban, például Romániában és Bulgáriában toboroznak embereket, hogy megcsapolják a német ellátórendszer forrásait. Módszereik változatosak, előfordul például, hogy vállalkozást alapítanak Németországban és felveszik a kelet-európaiakat, majd elbocsátják őket, hogy így jogosultságot szerezzenek a Hartz IV segélyre, amelynek legnagyobb részét elkobozzák tőlük.
A Bild tavaly novemberi adatok alapján készült összeállítása szerint az EU-s társországok körét tekintve Bulgáriából származik a legtöbb Hartz IV támogatásban részesített segélyezett, 85 221 fő. A második helyen a lengyelek állnak 79 547 fővel, a harmadik helyen a románok 66 331 fővel. A magyarok csoportja a kilencedik, 8598 fővel.
A Hartz IV segély egyszemélyes háztartás esetén havi 416 euró (130 ezer forint) költőpénzt, valamint lakbér- és rezsitámogatást jelent.
