Boris Johnson: A mérgezéses támadás az orosz kormány legfelső szintjéig vezet

A brit külügyminiszter szerint Szkripal megmérgezését Moszkva üzenetnek szánta a potenciális dezertőröknek.

MN
2018. 03. 21. 16:51
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Johnson a bizottsági tag felvetésére azt válaszolta, hogy „egyértelműen helyénvaló az összehasonlítás 1936-tal”.

Hozzátette ugyanakkor: a brit kormány „jelenleg senkit nem próbál aktívan lebeszélni” arról, hogy jelen legyen a nyári oroszországi világbajnokságon.

A brit miniszterelnök által múlt szerdán bejelentett szankcióintézkedések között szerepel, hogy sem brit kormányilletékesek, sem a brit királyi család tagjai nem lesznek jelen a nyári oroszországi labdarúgó-világbajnokságon.

Az angol labdarúgó-szövetség (FA) elnöke Vilmos herceg, a brit trón majdani várományosa, II. Erzsébet királynő unokája. Theresa May egy héttel ezelőtti bejelentése azt jelenti, hogy a világbajnokságra Vilmos herceg sem utazik el.

A külügyi bizottság szerdai meghallgatásán Boris Johnson megerősítette, hogy az oroszországi világbajnokságon nem lesz magas szintű brit képviselet. Hangsúlyozta azonban: ez nem jelenti azt, hogy minden kapcsolatot meg kell szakítani Oroszországgal.

A brit külügyminiszter kijelentette, hogy Nagy-Britannia nem akar újabb hidegháborút. Hozzátette: a hidegháború „meglehetősen nyomorúságos időszak volt”, és „én úgy nőttem fel, hogy őszintén tartottam attól: országunkat felemészti egy termonukleáris támadás”.

Hangsúlyozta: nem gondolja, hogy ez az egzisztenciális fenyegetettség ma is fennáll, de „fenyegetettség mindazonáltal van, és ezért kell nagyon keménynek, nagyon határozottnak lennünk”.

Az oroszok azonban egészen másképp látják a mérgezéses támadást. Vlagyimir Jermakov, az orosz külügyminisztérium fegyverzetkorlátozási osztályának vezetője úgy gondolja, Nagy-Britannia vagy nem képes megvédeni magát egy terrortámadástól, vagy maga szervezte meg a Szergej és Julija Szkripal elleni támadást; harmadik (eset) szerinte egyszerűen nem lehet – írja az MTI.

Vlagyimir Jermakov azt mondta, Moszkva a történteket orosz állampolgárok ellen Nagy-Britannia területén elkövetett terrortámadásként értékeli. Kifogásolta, hogy a brit hatóságok nem biztosították az orosz nagykövetségnek a konzuli hozzáférést az orosz állampolgárságú Julija Szkripalhoz (egyébként Szergej Szkripalt is orosz állampolgárként emlegette), nem támasztották alá bizonyítékokkal azt a vádjukat, hogy a kettős gyilkossági kísérletért Moszkva tehető felelőssé, és közös vizsgálatra sem hajlandóak. Az a véleménye, hogy ilyen körülmények között „egyszerűen abszurdum” bármilyen magyarázatot követelni Moszkvától.

Jermakov szerint „egyre nyilvánvalóbbá válik”, hogy a Szkripalék elleni támadás „egy újabb durván meghamisított, jogellenes kaland”, amelyhez Oroszországnak semmi köze sincs, és amelyhez semmi érdeke sem fűződött. Megismételte: tavaly a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) is megerősítette, hogy Oroszország maradéktalanul megsemmisítette vegyifegyver-készleteit.

Az orosz diplomata nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy az incidenst Washingtonból rendezhették meg.

Igor Kirillov, az orosz sugárzás-, vegyi- és biológiai védelmi egységek parancsnoka közölte, hogy Nagy-Britannia, miután 1962-ben szabadalmaztatta, majd az Egyesült Államoknak eladta a szerves foszfor alapú, VX típusú méreganyagokat, egyike azoknak az államoknak, amelyek az 1970-es évek óta új generációs fegyverek kidolgozásán dolgoznak. Elmondta, hogy a brit fél által „novicsok” néven emlegetett gázt egy jól felszerelt laboratóriumban, vegyészi képesítéssel elő lehet állítani annak a képletnek az alapján, amelyet Vil Mirzajan, az Egyesült Államokban élő volt szovjet vegyész egy 2008-ban megjelent könyvében közölt. Mirzajan több írásában azt állította, hogy ő a novicsok bináris ideggáz egyik atyja.

Moszkva egyébként valótlannak nevezi azt az állítást, amely szerint Oroszországban vagy a Szovjetunióban Novicsok elnevezésű hatóanyagot fejlesztettek volna ki.

A mintegy 150 nagykövet számára meghirdetett tájékoztatón egyébként több nyugati ország – köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - beosztott diplomaták szintjén képviseltette magát.

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.