A brit külügyminiszter úgy véli, az angliai Salisbury városában március elején idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérlet „felelősségi láncolata” Oroszországig, az orosz kormányzati rendszer legmagasabb rangú tagjaiig vezet – írja az MTI.
A beszámolóban az áll, hogy Boris Johnson a londoni alsóház külügyi bizottságának szerdai meghallgatásán elvetette azt a képviselői felvetést, hogy a mérgezéses támadást olyan ügynökök vagy volt ügynökök is elkövethették, akik felett Vlagyimir Putyin orosz elnöknek esetleg nincs ellenőrzése.
Johnson szerint a gyilkossági kísérletet – amelynek két célpontja Szergej Szkripal, a brit külső hírszerzés (MI6) volt orosz ügynöke, az orosz katonai hírszerzés egykori ezredese és lánya, Julija Szkripal volt – Moszkva „üzenetnek” szánta a „potenciális dezertőröknek”, és azért választotta helyszínként Nagy-Britanniát, „mert ez az ország hisz a szabadságban, a demokráciában, a jogállamiságban, és rendszeresen felrótta Oroszországnak ezen értékek megsértését”.
Hozzátette ugyanakkor: a gyilkossági kísérlet időzítése valószínűleg szorosabban kötődik a vasárnap rendezett, Putyin győzelmét eredményező oroszországi elnökválasztás időpontjához. A brit külügyminiszter úgy véli, „nem demokratikus figurák választások vagy valamilyen kritikus jelentőségű politikai fejlemény közeledtével gyakran találják vonzónak azt a lehetőséget, hogy elültessék egy ellenség képzetét a közgondolkodásban”.
Oroszország tagadja, hogy köze lenne a gyilkossági kísérlethez.
Boris Johson a nyári oroszországi labdarúgó-világbajnokság brit bojkottját szorgalmazó felszólításokra reagálva azt mondta: „hihetetlen igazságtalanság” lenne az angol labdarúgó-válogatott megbüntetése. Hozzátette: az angol szurkolók egyébként is jóval csekély számban lesznek jelen, mint a korábbi hasonló tornákon – eddig mindössze 24 ezer vízumkérelmet adtak be.
Johnson szerint az előző, brazíliai világbajnokság előtti hasonló időszakban már 94 ezer angol szurkoló igényelt beutazási vízumot.
A bizottsági meghallgatáson az ellenzéki Munkáspárt egyik képviselője úgy fogalmazott, hogy Putyin „ugyanúgy az országimázs javítására” kívánja felhasználni a nyári világbajnokságot, ahogy „Hitler használta az 1936-os berlini olimpiát”.
Johnson a bizottsági tag felvetésére azt válaszolta, hogy „egyértelműen helyénvaló az összehasonlítás 1936-tal”.
Hozzátette ugyanakkor: a brit kormány „jelenleg senkit nem próbál aktívan lebeszélni” arról, hogy jelen legyen a nyári oroszországi világbajnokságon.
A brit miniszterelnök által múlt szerdán bejelentett szankcióintézkedések között szerepel, hogy sem brit kormányilletékesek, sem a brit királyi család tagjai nem lesznek jelen a nyári oroszországi labdarúgó-világbajnokságon.
Az angol labdarúgó-szövetség (FA) elnöke Vilmos herceg, a brit trón majdani várományosa, II. Erzsébet királynő unokája. Theresa May egy héttel ezelőtti bejelentése azt jelenti, hogy a világbajnokságra Vilmos herceg sem utazik el.
A külügyi bizottság szerdai meghallgatásán Boris Johnson megerősítette, hogy az oroszországi világbajnokságon nem lesz magas szintű brit képviselet. Hangsúlyozta azonban: ez nem jelenti azt, hogy minden kapcsolatot meg kell szakítani Oroszországgal.
A brit külügyminiszter kijelentette, hogy Nagy-Britannia nem akar újabb hidegháborút. Hozzátette: a hidegháború „meglehetősen nyomorúságos időszak volt”, és „én úgy nőttem fel, hogy őszintén tartottam attól: országunkat felemészti egy termonukleáris támadás”.
Hangsúlyozta: nem gondolja, hogy ez az egzisztenciális fenyegetettség ma is fennáll, de „fenyegetettség mindazonáltal van, és ezért kell nagyon keménynek, nagyon határozottnak lennünk”.
Az oroszok azonban egészen másképp látják a mérgezéses támadást. Vlagyimir Jermakov, az orosz külügyminisztérium fegyverzetkorlátozási osztályának vezetője úgy gondolja, Nagy-Britannia vagy nem képes megvédeni magát egy terrortámadástól, vagy maga szervezte meg a Szergej és Julija Szkripal elleni támadást; harmadik (eset) szerinte egyszerűen nem lehet – írja az MTI.
Vlagyimir Jermakov azt mondta, Moszkva a történteket orosz állampolgárok ellen Nagy-Britannia területén elkövetett terrortámadásként értékeli. Kifogásolta, hogy a brit hatóságok nem biztosították az orosz nagykövetségnek a konzuli hozzáférést az orosz állampolgárságú Julija Szkripalhoz (egyébként Szergej Szkripalt is orosz állampolgárként emlegette), nem támasztották alá bizonyítékokkal azt a vádjukat, hogy a kettős gyilkossági kísérletért Moszkva tehető felelőssé, és közös vizsgálatra sem hajlandóak. Az a véleménye, hogy ilyen körülmények között „egyszerűen abszurdum” bármilyen magyarázatot követelni Moszkvától.
Jermakov szerint „egyre nyilvánvalóbbá válik”, hogy a Szkripalék elleni támadás „egy újabb durván meghamisított, jogellenes kaland”, amelyhez Oroszországnak semmi köze sincs, és amelyhez semmi érdeke sem fűződött. Megismételte: tavaly a Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) is megerősítette, hogy Oroszország maradéktalanul megsemmisítette vegyifegyver-készleteit.
Az orosz diplomata nem zárta ki annak a lehetőségét sem, hogy az incidenst Washingtonból rendezhették meg.
Igor Kirillov, az orosz sugárzás-, vegyi- és biológiai védelmi egységek parancsnoka közölte, hogy Nagy-Britannia, miután 1962-ben szabadalmaztatta, majd az Egyesült Államoknak eladta a szerves foszfor alapú, VX típusú méreganyagokat, egyike azoknak az államoknak, amelyek az 1970-es évek óta új generációs fegyverek kidolgozásán dolgoznak. Elmondta, hogy a brit fél által „novicsok” néven emlegetett gázt egy jól felszerelt laboratóriumban, vegyészi képesítéssel elő lehet állítani annak a képletnek az alapján, amelyet Vil Mirzajan, az Egyesült Államokban élő volt szovjet vegyész egy 2008-ban megjelent könyvében közölt. Mirzajan több írásában azt állította, hogy ő a novicsok bináris ideggáz egyik atyja.
Moszkva egyébként valótlannak nevezi azt az állítást, amely szerint Oroszországban vagy a Szovjetunióban Novicsok elnevezésű hatóanyagot fejlesztettek volna ki.
A mintegy 150 nagykövet számára meghirdetett tájékoztatón egyébként több nyugati ország – köztük az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország - beosztott diplomaták szintjén képviseltette magát.
