Strasbourgi plenáris ülésén az Európai Parlament (EP) elfogadta a 2020 utáni uniós keretköltségvetésről szóló állásfoglalást. Ebben hangsúlyozzák: a büdzsé meg kell hogy feleljen az Európa jövőjével kapcsolatos céloknak – közölte szerdán az uniós parlament sajtószolgálata.
Az állásfoglalásban rögzítették, hogy a 2021-től életbe lépő, hét évre szóló pénzügyi keretnek (MFF) többek között képesnek kell lennie a védelem, a biztonság és a migráció területén jelentkező új kihívások kezelésére. A kiadási limitet az Európai Unió össztermékének 1 százalékáról 1,3 százalékra kell emelni. Ennek indoka: az új problémákra anélkül lehessen érdemben költeni, hogy a legszegényebb régiókat vagy a gazdálkodó közösségeket ez hátrányosan érintené. A jelentés nyomatékolja, hogy jelentősen növelni kell a kutatásra, az Erasmus+ program támogatására, az Ifjúsági foglalkoztatási kezdeményezésre, a kisvállalkozásokra és az egyéb eszközökön keresztül megvalósuló infrastrukturális beruházásokra fordított összegeket.
Egy másik, saját bevételekről szóló állásfoglalásban az EP-képviselők a fokozatosan bevezetendő új források – a pénzügyi tranzakciós adó, környezetvédelmi adók, a digitális szektorból származó bevételek – és párhuzamosan a nemzetállami hozzájárulás csökkentése mellett érveltek. Véleményük szerint a forrásoknak többek között a bruttó nemzeti jövedelmen (GNI) alapuló hozzájárulások arányának jelentős – 40 százalékot megcélzó – csökkentését kell eredményeznie, ami megtakarításokat hoz a tagállami költségvetések számára. Az új forrásoknak emellett fedezniük kell az Egyesült Királyságnak az unióból való kilépéséből eredő hiányt is, anélkül hogy az adófizetők terhei növekednének – rögzítették az állásfoglalásban.
Deutsch Tamás EP-képviselő (Fidesz–KDNP) az MTI-ez eljuttatott nyilatkozatában kijelentette, a döntés esélyt teremt rá, hogy Magyarország 2020 után is megőrizze a neki járó uniós forrásokat. A politikus véleménye szerint a legfontosabb, hogy az EP kimondta: a közös agrárpolitika, a vidékfejlesztés, és a regionális fejlesztési politika esetében meg kell őrizni a jelenlegi pénzügyi kereteket, az új prioritásokra adott uniós szintű válaszokat pedig új forrásokból, nem pedig a már működő programok kárára kell finanszírozni.
A képviselő fölidézte: a Fidesz magyar delegációja nem támogatta, hogy az EP a regionális fejlesztési politikát „szolidaritás” címszó alatt összemossa a migrációval, és egy költségvetési fejezetbe tegye a migráció kezelésére fordított forrásokkal. Ezzel ugyanis az unió lényeges felzárkóztatási forrásokat csoportosíthatna át migrációs célokra – hangsúlyozta.
Nem támogatták a „megalapozatlanul kiválasztott” mutatók bevezetését sem, a javasolt új feltételek egyik célja ugyanis, hogy a bevándorlók arányához kösse a források elosztását, ezáltal befolyásolva a régióknak nyújtott felzárkóztatási támogatást – közölte. A politikus megismételte: a brexit miatt kieső bevételeket pótolni kell, az uniós költségvetés 2020 után sem csökkenhet. Ezzel kapcsolatban több tagállam, így Magyarország is jelezte: hajlandó növelni a befizetéseit.
„Fontosnak tartjuk, hogy új uniós bevételi források bevezetése esetén tiszteletben kell tartani a tagállamok pénzügyi szuverenitását, valamint azt, hogy nem nőhetnek a polgárok adóterhei” – fogalmazott Deutsch Tamás.
