Elkerülhetetlen lesz, hogy Szlovákiában előrehozott választásokat írjanak ki

A kérdés már csak az, hogy erre mikor kerül sor.

MN
2018. 03. 13. 5:03
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A vegyes párt széleskörű döntéshozó testülete, az OT határozata értelmében a Most-Híd vezetése felhatalmazást kapott arra, hogy tárgyaljon koalíciós partnereivel, a Robert Fico vezette Irány–Szociáldemokráciával (Smer–SD) és Andrej Danko pártjával, a Szlovák Nemzeti Párttal (SNS) az előrehozott választások lehetőségéről. Amennyiben ezek az egyeztetések nem járnak sikerrel, a párt kilép a koalícióból – írja az MTI.

Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy Szlovákiára mindenképpen előrehozott parlamenti választás vár, a kérdés már csak az, hogy mikor.

Bugár Béla elmondta: Robert Fico – az OT ülése közben tartott koalíciós találkozó során – elutasította annak lehetőségét, hogy az előrehozott választásokról tárgyaljon, így csak az SNS-szel fognak egyeztetni.

Ezzel az állítással részben ellentétesnek tűnik a TASR szlovák közszolgálati hírügynökség Bugár Béla bejelentését követően kiadott híre, amely saját információkra hivatkozva azt állítja: a legerősebb kormánypárt, az Irány–Szociáldemokrácia vezetése csak kedden tárgyalja a Most-Híd felvetését az előrehozott választások lehetőségéről, és döntésükről csak ezt követően tájékoztat majd a párt elnöke, Robert Fico.

Bugár Béla az előrehozott választásokról folytatandó tárgyalások tétjéről kifejtette: az egyeztetések során egységes véleményt akarnak kialakítani egyebek mellett arról, hogy a választási időszak lerövidítéséről szóló alkotmányos törvényt milyen módon fogadják el, és arról is, mikor kerüljön sor az előrehozott parlamenti választásra. Hozzátette: amennyiben sikeresek lesznek az egyeztetések, a pártja által jelölt miniszterek posztjaikon maradnak.

Bugár szerint az OT határozatát egyhangúlag fogadták el.

Az OT ülését azt követően hívta össze a Most-Híd vezetése, hogy az újságíró-gyilkosság után az országban kialakult feszült helyzetre hivatkozva Robert Kalinák belügyminiszter menesztését kérték a legerősebb kormánypárttól. Akkor Bugár Béla még azt mondta, nem gondolja, hogy a kialakult helyzet miatt az egész kormányt fel kellene áldozni.

Hétfőn Robert Kalinák bejelentette lemondását, és azt azzal indokolta, hogy távozásával is szeretne hozzájárulni az országban kialakult helyzet stabilizálásához. A bejelentésre reagálva a szlovák belpolitikai válság két legerősebb hangadója, a pozsonyi törvényhozás legerősebb ellenzéki pártja, a liberális Szabadság és Szolidaritás (SaS), illetve az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek (OLaNO) nevet viselő csoportosulás egybehangzóan közölte: a miniszter távozását nem tartják elégségesnek, és továbbra is az egész kormány távozását akarják.

Közvetlenül ezután kezdődött a Most-Híd OT ülése, amelynek tétje az volt, hogy a párt része marad-e a koalíciónak. Ezzel kapcsolatban a párt szlovák tagozatának – néhány erőteljesen atlantista kötődésű liberális – képviselője már előre jelezte, hogy a kilépést fogja támogatni. A Bugár Béla vezette párt kilépésével a 78 képviselővel rendelkező kormánykoalíció elveszítené többségét a 150 fős pozsonyi parlamentben.

Az előrehozott választások megtartására először Robert Fico politikai ellenlábasa, Andrej Kiska államfő tett javaslatot. Robert Fico kormányfő az elnök lépéseit a demokratikus parlamenti választási eredmények megtagadásának nyilvánította, „az újságíró-gyilkosság után történteket” pedig többször is olyan, az állam teljes destabilizációjára tett kísérlet részének nevezte, amelynek „forgatókönyve nem Szlovákiában íródott”. Múlt pénteken több szlovákiai városban a kormány távozását követelő tüntetéseket tartottak, ezek közül a legnagyobbat Pozsonyban, ahol több tízezer ember vonult az utcára.

A pozsonyi parlament ellenzéki pártjai hétfőn terjesztették be azt a Robert Ficóval és kormányával szembeni bizalmatlansági indítványt, amelyet még a múlt héten jelentett be a törvényhozás két ellenzéki pártja, az SaS, illetve az OLaNO. A bizalmatlansági indítványt rendkívüli ülésen fogja tárgyalni a parlament, ennek időpontja még nem ismert, azt a házelnöknek a beadvány beterjesztésétől számított egy héten belül kell kitűznie.

A beterjesztést Igor Matovic, az OLaNO vezetője még a múlt héten azzal indokolta, hogy a kormányfő, aki szavai szerint „eladta lelkiismeretét a maffiának”, nem hajlandó felelősséget vállalni azért, hogy „Szlovákia visszatérőben van a 90-es évekbe”. Az indítványra akkor a szlovák kormányfő azt mondta: az ellenzéki pártok azzal beismerték, mi a céljuk, ami nem kevesebb, minthogy államcsínyt hajtsanak végre, nem pedig az, hogy az újságíró és barátnőjének meggyilkolását kivizsgálják.

Az SaS politikusai hétfői sajtótájékoztatójukon közölték azt is, hogy visszavonják minden, a mostani ülésszakra vonatkozó korábbi beterjesztésüket, és egyelőre nem vesznek részt a törvényhozás munkájában, mivel – mint közölték – „a parlament legfőbb feladatának most az előre hozott választások lehetővé tételét” tekintik. Az SaS ezen lépésével összefüggésben a kormánykoalíció képviselőit is hasonló obstrukcióra szólította fel, arra kérve őket, hogy csak a választási időszak lerövidítését – de facto az előre hozott választásokat – lehetővé tévő törvényről szavazzanak.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.