Leragasztott szájak árasztották el az Instagram nevű közösségi platformon lévő német profilokat az elmúlt hetekben a 219a számú paragrafus miatt, amely megtiltja az orvosoknak az abortuszról szóló tájékoztatást, illetve az abortusz hirdetését. A tiltakozásoknak köszönhetően az egészségügyi miniszter, a kereszténydemokrata (CDU) Jens Spahn az információadással kapcsolatban enyhülni látszik, de a reklámtilalomra vonatkozó bekezdést illetően szerinte nincs szükség semmiféle változásra.
Az abortuszkérdés már régóta ütközőpont a Szociáldemokrata Párt (SPD) – akik eddig azért lobbiztak, hogy a hirdetéstilalmat teljesen oldják fel – és a Kereszténydemokrata Unió (CDU) meg a Keresztényszociális Unió (CSU) között. A törvényt már 25 éve változatlanul alkalmazzák, most azonban úgy tűnik, az előbb említett kompromisszumos lehetőség hozhat megújulást. Spahn ugyanis beismerte, hogy amikor „egy nő nehéz, ráadásul igen intim helyzetben van, szüksége lehet bizonyos információkra”. A miniszter kizárólag olyan tájékoztatást engedélyezne, amely semleges, és egyik irányba sem befolyásolja a pácienst. Egy hete pedig a hirdetésekkel kapcsolatban kiemelte, hogy azért tartja őket helytelennek, mert szerinte „az állatok védelme érdekében is többet teszünk, mint a meg nem született gyerekek életéért”.
De nem csak a németeknél van igény a változásra a régi abortusztörvényeket illetően. Néhány napja Varsóban csaknem 50 ezer feketébe öltözött nő tiltakozott a kormány újabb szigorító javaslata ellen, amely még tovább nehezítené azoknak a helyzetét, akik a terhességmegszakítás mellett döntenének. A sötét öltözéket viselő tüntetők vörös, tenyér formájú „Stop” feliratú táblákat vittek magukkal, és fekete füsttel borították be a püspökség épülete előtti teret, ugyanis a katolikus egyház kezét sejtik a törvénymódosítás mögött. Az új tervezet megengedné ugyan az abortuszt, ha a nő nemi erőszak áldozata volt, vagy ha a terhesség veszélyeztetné az egészségét, amely előrelépésnek számít a két évvel ezelőtti verzióhoz képest, ám a mostani javaslat sem ad lehetőséget terhességmegszakításra, ha a magzat sérült, betegségben szenved, vagy ha igen nagy az esély arra, hogy a születendő gyerek Down-szindrómás lesz. Két évvel ezelőtt a tüntetők sikerrel jártak, és megakadályozták a további szigorításokat. Ekkor a lengyel tudományügyi és felsőoktatási miniszter, Jaroslaw Gowin kimondta, hogy „a teljes abortusztilalom miatti tiltakozások gondolkodásra késztették és alázatra tanították a konzervatív kormányt”.
Az abortusszal kapcsolatos legszigorúbb szabályok Európában még mindig a mélyen katolikus Írországban vannak életben. A szigetország már 1983 óta alkotmányos szinten védi a méhen belüli életet, ez alapján a magzatnak ugyanolyan joga van az élethez, mint a már megszületett embernek. Emiatt Írországból évente több ezren repülnek át Nagy-Britanniába, hogy terhességmegszakítást kérjenek egy brit nőgyógyásztól. Az íreknél ugyanis még a várandósság legelső szakaszára alkalmazott gyógyszeres beavatkozás is tiltott, sőt ha az anya pszichológus által bizonyítottan öngyilkossági hajlamot mutat terhessége miatt, akkor sem végeztetheti el a beavatkozást. Egyetlen esetben engedélyezett csak az abortusz: ha az orvos szerint a magzat az anya életét fenyegeti. Egy mozgalom azonban már évek óta küzd azért, hogy – legalább bizonyos szinten – enyhítsenek a régi, szigorú törvényeken. Ennek hatására az ír miniszterelnök, Leo Varadkar január legvégén bejelentette, hogy népszavazásra bocsátja a kérdést, és arra kérte az embereket, hogy ne essenek egymásnak az ügy miatt. Ez a népszavazás fog dönteni arról, hogy hatályon kívül helyezzék-e azt az alkotmánymódosítást, amely jelenleg még nemi erőszak esetén sem engedélyezi a terhességmegszakítást. A miniszterelnök azt mondta, hogy ő a reform mellett fog kampányolni.
