Az EP mostani szavazása ugyanakkor korántsem garancia arra, hogy Varsónak valóban szankciókkal kellene szembenéznie. Az eljárás még nem ért véget, meghallgatják majd a lengyel kormány álláspontját is, arról pedig, hogy valóban sérült a jogállamiság, végső soron a tagállamok vezetőit tömörítő Európai Tanácsnak egyhangú határozatot kell hoznia.
Éppen emiatt volna még korai a lengyel kormány vereségéről beszélni. Emlékezhetünk rá, hogy a magyar parlament az Orbán-kabinet számtalan, Varsót támogató megnyilvánulása után éppen a múlt héten fogadott el állásfoglalást arról, hogy Magyarország az uniós színtéren kiáll a lengyelek mellett. Márpedig ha egyetlen ország is vétót emel a tanácsban, semmi nem lesz az eljárásból. A jelen lévő fideszesek egyébként csütörtökön sem szavazták meg az EP határozatát.
A magyar vétóra ugyanakkor a lengyel kormánynak így is nagy szüksége van, jól jelzi mindezt, hogy tavaly év végi beiktatása után Mateusz Morawiecki első külföldi útja Orbán Viktorhoz vezetett, Budapestre.
Sőt, a varsói diplomácia közeléből úgy értesültünk, hogy a lengyel kormány számításai szerint az eljárás nem fog eljutni a végső stádiumig. Úgy kalkulálnak, akár még kompromisszumot is köthetnek Brüsszellel – erre van jogi lehetőség –, ha pedig szavazásra kerül sor, nemcsak Magyarország vétóját veszik készpénznek, de szerintük több más tagállam sem megy bele a büntetésbe. Dalia Grybauskaite litván elnök például február közepén nyíltan beszélt arról: országa ellenzi, hogy az unió nyomást gyakoroljon Lengyelországra, és nem támogatja, hogy Varsót megfosszák szavazati jogától az Európai Tanácsban. Sok országnak nem érdeke, hogy az EU precedenst teremtsen, korábban ugyanis a 7. cikk szerinti eljárást még sosem élesítették egyetlen tagállam ellen sem.
