Az első hasonló tömegmegmozdulást három hete tartották a meggyilkolt újságíróra, Ján Kuciakra és barátnőjére való – akkor még politikamentesnek meghirdetett – megemlékezésként. A mostani és a múlt pénteki tüntetés gyakorlatilag az első „gyászmenet” folytatásának tekinthető, bár időközben a szervezők követelései változtak, fokozódtak.
Míg az első – néhány ezres – tömegmegmozduláson még a kettős gyilkosság kivizsgálását és az országos rendőrfőkapitány, illetve az időközben posztjáról lemondó Robert Kalinák belügyminiszter távozását sürgették, a múlt heti rendezvény szervezőinek legfőbb követelése már a Robert Fico vezette kormány távozása volt. A mostani tömegmegmozduláson – amelyet egy nappal azután tartottak, hogy Robert Fico csütörtökön lemondott miniszterelnöki posztjáról – már a 2016-os parlamenti választáson legnagyobb támogatottságot szerző kormánypárt, az Irány – Szociáldemokrácia (Smer – SD) vezető képviselőinek a „közéletből való távozását” és előre hozott parlamenti választásokat követeltek.
A péntek délután ötre meghirdetett demonstrációk közül ismét a pozsonyi Szlovák nemzeti felkelés (SNP) terén tartott megmozduláson vettek részt a legtöbben, a tüntetők fél órával a rendezvény kezdete után csaknem teljesen megtöltötték a teret, amely a hasonló rendezvények leggyakrabban választott helyszínének számít Pozsonyban. A tüntető tömeget jelentős részben fiatalok alkották, sokan közülük transzparenseket tartottak, ezek között az „Elég volt”, „Ideje menni”, „Nem akarunk maffiaállamot” és hasonló, illetve a legerősebb kormánypárt funkcionáriusainak bebörtönzését követelő feliratokat lehetett olvasni.
A tüntetésen felszólaló szónokok – akik között több színész, zenész, liberális értelmiségi volt – hasonló értelmű követeléseket fogalmaztak meg, leginkább előre hozott választásokat sürgettek, illetve azon véleményüknek adtak hangot, hogy a Robert Fico lemondása után az új kabinet megalakításával megbízott Peter Pellegrini leendő miniszterelnök csupán „Fico bábja”, valamint arra is felszólították a pozsonyi törvényhozás képviselőit, hogy ne szavazzanak bizalmat az új kormánynak.
A tüntetés idején a szónoki pódiumon zenészek is felléptek, és a megmozdulás egyéb körülményei – profi hangosítás, mobil vécék, röplapokat osztogató aktivisták – is jó szervezettségről tanúskodtak. A tüntetés előtt egy kisteherautó egy fuvarnyi trágyát vitt az elnöki palota elé, ám végül nem öntötte le. A pozsonyi tüntetést hét körül nyilvánították befejezettnek a szervezők, a tömeg nagy része szétoszlott, néhány százan azonban a kormánypalota elé vonultak, ahol az épület kerítésére a „Korrupt kormány hivatala” feliratú transzparenst erősítették, néhányan pedig tojást dobtak az épület felé.
Eközben pénteken Peter Pellegrini megkezdte a leendő szlovák kabinet összetételéről szóló egyeztetéseket, s megismételte: az új vezetés megtartja „Európa-párti” irányultságát. A Robert Fico ellen hétfőn bizalmatlansági indítványt beterjesztő ellenzéki pártok – okafogyottságára hivatkozva – pénteken visszavonták indítványukat. Ugyancsak pénteken ismeretlen tettes megpróbálta felgyújtani a Smer zsolnai központját, mire Pellegrini a felkorbácsolt érzelmek keretek között tartására szólított fel. A történtekkel összefüggésben és arra reagálva, hogy több életveszélyes fenyegetést kaptak, pénteken rendőri védelmet kért Bugár Béla, a hármas szlovák kormánykoalíció legkisebb pártjának, a Most-Hídnak az elnöke.
Azzal, hogy Andrej Kiska államfő az eddigi miniszterelnök-helyettest bízta meg kormányalakítással, megkezdődött a kabinet széles körű átalakítása, amivel a koalíciónak vélhetőleg sikerül elkerülnie az ellenzéki pártok és Kiska által szorgalmazott előre hozott parlamenti választásokat.
Robert Fico távozását egybehangzóan elégtelennek minősítették a szlovák belpolitikai válság legerősebb hangadói, köztük a pozsonyi parlament két legerősebb ellenzéki pártja, a liberális Szabadság és Szolidaritás, valamint az Egyszerű Emberek és Független Személyiségek nevű csoportosulás. Előbbi elnöke, Richard Sulík Fico távozására reagálva azt mondta: „Csökkent az előre hozott választások esélye, de ez nem jelenti azt, hogy nem kényszeríti ki az utca.” Hasonló véleményt fogalmazott meg Andrej Kiska, aki azt mondta: úgy érzi, hogy Robert Kalinák belügyminiszter és Robert Fico kormányfő lemondása „nem kell hogy elégséges jelzés legyen” arra, hogy a tömegmegmozdulások befejeződjenek.
A február végén élettársával együtt meggyilkolt Ján Kuciak tényfeltáró újságírót a rendőrség feltételezése szerint vélhetőleg munkájával összefüggésben öltek meg. Az előre hozott voksolás megtartására – Robert Fico politikai ellenlábasaként – először Andrej Kiska államfő tett javaslatot. Fico az elnök lépéseit a demokratikus parlamenti választási eredmények megtagadásának nyilvánította, az újságíró-gyilkosság után történteket pedig többször is olyan, az állam teljes destabilizációjára tett kísérlet részének nevezte, amelynek „a forgatókönyve nem Szlovákiában íródott”.
