Hektikusnak ígérkezik az év Dél-Amerikában: a következő három hónapban Venezuela, Mexikó, Kolumbia és Paraguay is választások elé néz, míg Peruban elnökválság alakult ki. Pedro Pablo Kuczynski, aki Wall Street-i bankárból vált Peru elnökévé, csütörtökön mondott le négy hónapja húzódó korrupciós botránya után. Kuczynskit kenőpénz elfogadásával vádolták meg egy egész Dél-Amerikára kiterjedő korrupciós ügyben, amely a brazil építőipari óriásvállalatot, az Odebrechtet érinti. Ha ez nem lett volna elég, a héten előkerült egy rejtett kamerás videofelvétel, amely az elnök támogatóiról készült szavazatvásárlási kísérlet közben. Hogy elkerülje a megvádolási eljárást, Kuczynski végül önként lemondott, beszédében továbbra is tagadva a vádakat. Helyét alelnöke, Martín Vizcarra fogja átvenni. Peru ad otthont az Amerikai Államok Szervezete (OAS) áprilisban kezdődő csúcstalálkozójának, ami azért is érdekes lesz, mert a választásra készülő országokban a közvélemény-kutatások a helyenként Donald Trumpot idéző populista, ugyanakkor Egyesült Államok-ellenes jelöltek erősödését mutatják.
A május 20-i venezuelai választás az ország helyzetéhez hasonlóan bonyodalmas. Az ellenzéki pártok koalíciója bojkottálja a szavazást, és jelöltet sem állít az újraválasztásért induló Nicolás Maduro elnök ellen – főként azért, mert a kormányzat megtiltotta legnépszerűbb vezetőik jelölését. Venezuela 2013 óta súlyos válsággal küszködik. A buszsofőrből a néhai katona-elnök, Hugo Chávez örökösévé emelkedő Maduro külső ellenséggel, méghozzá amerikai gazdasági hadjárattal magyarázza az elszabaduló inflációt és az élelmiszerhiányt; kampányában „új gazdaság” felépítését ígéri. Az ellenzéki bojkottból kiugró exkormányzó, Henri Falcón képviseli az alternatívát Maduróval szemben.
Mexikóban biztosan új elnököt fognak választani július 1-jén, mivel a Donald Trump amerikai elnökkel a mexikói határfal ügyében rendszeresen vitába keveredő Enrique Pena Nieto elnök alkotmányos okok miatt másodszor nem indulhat a pozícióért. A hat indulót felsorakoztató versenyben az elit korruptságával kampányoló, populista és Amerika-ellenes propagandát folytató Manuel López Obrador vezet 30 százalék feletti támogatottsággal. Obradort többször is hasonlították már Donald Trumphoz, annak ellenére, hogy ő maga élesen kritizálja a Trump-adminisztráció Mexikó-politikáját. Ha megválasztják, az nemcsak a NAFTA-tárgyalásokkal amúgy is próbára tett gazdasági együttműködést, de a két ország közti drogellenes összefogást is befolyásolhatja.
A kolumbiai választás első, parlamenti fordulója a Kolumbia Forradalmi Fegyveres Erőivel (FARC) békeszerződést kötő, Nobel-békedíjas Juan Manuel Santos elnök koalíciójának kudarcát hozta. A választók Álvaro Uribe exelnök pártjának szavaztak több bizalmat, ami üzenetértékű, mivel Uribe és pártja hevesen ellenezte a békeszerződést, azt hangoztatva, hogy a gerilláknak bíróságon kellene felelniük a tetteikért. A májusi elnökválasztás kampányában jelenleg a baloldali – Chávezt csodáló – Gustavo Petro vezet, őt a konzervatív Iván Duque, illetve a matematikatanárból politikussá lett Sergio Fajardo követi.
A paraguayi választást beárnyékolja a jelenlegi elnök, Horacio Cartes személye. Az utóbbi hónapokban Cartes alkotmánymódosítással szerette volna elérni, hogy újraválasztható legyen. Amikor terve az országos tiltakozáshullám nyomán megbukott, olyan jelöltet próbált állíttatni, aki keresztülvitte volna a módosítást: így 2023-ban újraválasztható lett volna. Ez az elgondolás sem járt sikerrel, mivel pártjának választott jelöltje, Mario Abdo Benítez jobboldali ugyan, de elhatárolódik Cartes elnökségétől. Benítez gyenge pontja, hogy az 1989-ben megdöntött diktatúra egyik magas rangú vezetőjének a fia. Kihívója, a centralista Efraín Alegre az ellenzék legfontosabb politikusa, a Cartes elleni tüntetések vezéralakja.
