Meglepő statisztikákat közölt a napokban a szerb Blic: az elmúlt öt hónapban több mint hatezer iráni „turista” érkezett az országba. Belgrád 2017. augusztus 22-étől megszüntette az Iránnal szembeni vízumkötelezettséget oly módon, hogy innentől az irániak harminc napig szabadon tartózkodhatnak az országban. A belgrádi lap szerint azonban közülük sokan a határidő lejárta után sem térnek haza országukba, inkább illegális úton folytatják az útjukat Nyugat-Európába. A legtöbben már a belgrádi tartózkodásukat is arra használják, hogy kapcsolatot teremtsenek az embercsempészekkel, akik aztán eljuttatják őket a horvát, a boszniai, a magyar vagy a román határhoz.
Az irániak a távozásuk fő okaként általában az emberi jogaik és szabadságuk veszélyeztetését jelölik meg, mindenekelőtt a politikai, vallási és szexuális hovatartozásuk miatt. A frissen érkezőknek egy része viszont csak a jobb élet reményében utazna tovább külföldre. Az Info Park nevű, a Szerbiában ragadt migránsokkal foglalkozó civil szervezet interjúiból kiderül, hogy többnyire fiatal párokról és olyan férfiakról van szó, akik kereszténynek, szexuális kisebbséghez tartozónak vagy ellenzéki szavazónak vallják magukat, és azt állítják, hogy hazájukban emiatt üldöztetésnek voltak kitéve.
Jól jelzi az iráni álturisták számának megugrását az, hogy míg eddig csak átszállással lehetett eljutni Teheránból Belgrádba, a fellendülő kereslet miatt két iráni társaság is közvetlen járatokat indított a szerb fővárosba huszonhét év után. Ezeknek következtében akár heti hatszáz iráni állampolgár is érkezhet Szerbiába.
Az újonnan érkező iráni „turisták” – akik Szerbiában egyszer csak migránssá válnak – azonosítása már a kezdetektől problémás. A belgrádi belügyi minisztérium tájékoztatása szerint a menedékkérelem benyújtásához szükséges regisztráció az első harminc napban nem is lehetséges, hiszen olyan személyekről van szó, akik legálisan tartózkodnak az országban. Később azonban, hogy elfedjék a származási helyüket, sokan eldobják vagy megsemmisítik az útlevelüket, ami további zavarokat idéz elő a segítségnyújtó szervezetek és az illetékes intézmények között.
Ahogy folyamatosan növekszik azoknak a száma, akik nem tudják elhagyni az országot harminc napon belül, úgy nő az igény a befogadóközpontokban az elhelyezésükre. Az Info Park által megkérdezett migránsok viszont egyetlen esetben sem jelezték, hogy Szerbiában kívánnak maradni.
Milyen problémát jelenthetnek Magyarország számára az Iránból repülővel érkező migránsok? – ezt a kérdést tettük fel Belgrádban az Info Park munkatársának. Branislava Djonin elmondta: az általuk hozzáférhető adatok szerint jelenleg több mint négyezer menekült és migráns tartózkodik Szerbiában, többségüket a befogadóközpontokban helyezték el. Tapasztalataik szerint a legtöbb migráns továbbra is Afganisztánból érkezik, azonban újabban valóban megugrott az irániak száma, így ma már minden negyedik menedékkérő a perzsa államot jelöli meg kiindulási országként. A szerbiai befogadóközpontokban az irániak a harmadik legnépesebb nemzeti csoportot jelentik, arányuk tizenkét százalék körül mozog, de folyamatosan nő.
Ami az iráni migránsok továbbutazását illeti, Branislava Djonin elmondta: tapasztalataik szerint a magyar határ irányába továbbra is sokan távoznak, azonban egyre többen jönnek vissza amiatt, hogy Magyarország csökkentette a naponta elbírálható menedékkérelmek számát. Legtöbben a belgrádi befogadóközpontokban kívánják átvészelni a telet, itt újra regisztrálniuk kell magukat. Mint megtudtuk, Bosznia helyett inkább a horvát határ népszerű mostanában a migránsok körében, így a legtöbben Vajdaság nyugati része felé folytatják útjukat.
Az iráni, repülővel érkező migránsokra nem csak a növekvő számok figyelmeztetnek. December végén tüntetést rendeztek a szerb–horvát határsávon a szabad áthaladásért. Az akcióban mintegy százötven ember vett részt, akikről gyorsan kiderült, hogy döntően irániak. Vladimir Cucic szerb menekültügyi főbiztos az eset után jelezte: a demonstrálók visszaéltek a vízummentességükkel, valamint Szerbia vendégszeretetével, és azt hitték, ha a határon tiltakoznak, akkor szabadon átkelhetnek az Európai Unióba. Hozzátette: az irániak turistavízummal érkeztek Szerbiába, és nem adtak be menedékjogi kérelmet.
