A horvát kikötőváros, Fiume (ma Rijeka) 1953-ig kétnyelvű volt: noha a jugoszláv kommunista hatalom a város lakosságának többségét adó olaszok közül sokakat elűzött, a megmaradt kicsi olasz kisebbségnek meghagyták a jogot, hogy használhassa nyelvét. 1953-ban azonban az Olaszországgal megromló viszony miatt helyi horvátokat és szerbeket hecceltek fel a kommunisták: az összeverődött tömeg leverte Fiuméban és a Kvarner-öböl számos szigetén az addig engedélyezett olasz nyelvű helységnévtáblákat. Fiume azóta hivatalosan egynyelvű város. Valójában azonban az egykori magyar kikötővárost ma is számos nemzetiség lakja: szerbek, albánok, bosnyákok például. A megmaradt őshonos olaszok közé már csak háromezer ember tartozik.
Horvátország függetlenné válása után lokálpatrióta erők erősíteni akarták volna Fiume olasz identitását.
De végül csak a szomszédos Isztria megye lett az új horvát állam egyetlen kétnyelvű közigazgatási egysége.
A félszigetet 1990 óta megszakítatlanul irányító balliberális Isztriai Demokrata Gyűlés (IDS–DDI) párt elérte, hogy számos isztriai város – noha az olaszokat onnan is nagy arányban űzték el – újra olasz nyelvű feliratokat is kapjon.
Fiuméban a kétnyelvűség ötlete pár éve vetődött fel, amikor Fiuméért Lista néven létrejött egy párt, amely a város Habsburg-múltját és olasz identitását akarja erősíteni. Eddig e téren főleg szimbolikus sikereket értek el. Tavaly tavasszal például visszakerült a város jelképének számító óratoronyra az olasz fasiszták és a jugoszláv kommunisták által levert Habsburg kétfejű sas. A párt, amely a tavalyi helyhatósági választásokon hat százalékot kapott, tényleg újra hivatalos nyelvvé tenné az olaszt a horvát mellett. Fiume Horvátországon belül igazi „vörös fészek”, amely éppen a multikulturalizmusának hangsúlyozásával akar kitűnni. Vojko Obersnel,
a várost tizennyolc éve irányító szocdem politikus azonban az olasz nyelvet csak történelmi emlékezetként vezetné be,
például a belvárosi utcákat olaszul is megnevezné. Ezzel szemben a baloldali Fiatal Akció Párt (AM) valamennyi kisebbség nyelvét bevezetné, ez elsősorban a szerbeket érintené: Fiume lakosainak ma is közel tíz százaléka szerb. A Fiuméért Lista a történelmi emlékezet kapcsán azt kéri, hogy a várost meghatározó másik két nyelv, a magyar és a német is jelenjék meg az esetleges emléktáblákon.
Ivan Jelicic helyi történész azonban arra figyelmeztetett lapunknak nyilatkozva, hogy
mára a magyar hatás minimális a városban, a magyar nyelv bevezetése ezért illuzórikus, bár ő nem lenne ellene.
Szerinte a cél az lehetne, hogy első körben a történelmi városrészben kerüljenek ki az olasz feliratok. Jelicic úgy látja, Fiuméban történelmi okokból az olaszt, a mai demográfiai helyzet miatt pedig a szerb nyelvet kellene és lehetne erősíteni.
A Fiuméért Lista radikális javaslata, miszerint az isztriai megyéhez hasonlóan a város egésze váljék horvát–olasz nyelvűvé, a helyi jobboldal nemtetszését váltotta ki. Az országosan kormányzó Horvát Demokratikus Közösség (HDZ) helyben csupán azt támogatná, ha a belvárosi utcaneveknél fel lenne tüntetve a régen használt olasz változat is. A kikötővárosban a jobboldalnak azonban hagyományosan alig van befolyása.
