Szerdán Berlinben megalakult Angela Merkel német kancellár negyedik kormánya, így véget ért a II. világháború utáni Németország leghosszabb kormányalakítási folyamata.
A szövetségi kormányt 2005 óta vezető politikust a tavalyi szövetségi parlamenti (Bundestag) választás utáni 171. napon választották meg ismét kancellárnak. Az eddigi rekord 86 nap volt, 2013-ban állították föl a régi-új kormánypártok, a Kereszténydemokrata Unió (CDU), a testvérpárt Bajor Keresztényszociális Unió (CSU) és a Németországi Szociáldemokrata Párt (SPD).
Angela Merkel 364 szavazatot kapott, megválasztásához legalább 355 voksra volt szükség. A koalíciós pártoknak 399 képviselőjük van a 709 fős Bundestagban, vagyis akár 35 képviselő is lehetett a kormányoldalon, aki nem voksolt Angela Merkelre a titkos szavazáson.
A szavazás után Frank-Walter Steinmeier államfő fogadta a hivatalában Angela Merkelt, és kinevezte kancellárnak. Ezután a 63 éves politikus a Bundestagban letette hivatali esküjét, majd az államfő – ismét a hivatalában – kinevezte a kormány tagjait, akik végül szintén esküt tettek a Bundestagban, és így megalakult az új német kormány.
A II. világháború utáni 24. szövetségi kormánynak 15 minisztere van, köztük két eddigi tartományi kormányfő. Horst Seehofer a bajor miniszterelnöki tisztség után szövetségi belügyminiszterként, Olaf Scholz a tartományi rangú Hamburg polgármesteri tisztsége után pénzügyminiszterként és alkancellárként folytatja pályafutását. A 16 tagú kabinetben 7 nő dolgozik, a nők aránya így minden korábbinál magasabb, 43,75 százalékos.
Frank-Walter Steinmeier a miniszterek kinevezési ünnepségén mondott beszédében rámutatott, hogy a Bundestag-választáson mindhárom kormánypárt veszített támogatottságából. Szerinte az elveszített bizalmat csak úgy tudják visszanyerni, ha változtatnak a kormányzás módján, odafigyelnek a mindennapi konfliktusokra, amelyek a társadalmi igazságosság, „a menekültpolitika és a migráció, az integráció és a szülőföld" kérdései körül bontakoztak ki, és hozzájárulnak ahhoz, hogy kibontakozzon az őszinte, nyílt vita ezekről az ügyekről.
Kiemelte: az új kormány olyan korszakban kezdi el a munkát, amikor kívülről és belülről is támadások érik a Nyugat liberális demokráciáit. Az „autoriter ellenmodellek" erősödő magabiztossággal jelennek meg; a világpolitikában terjed a mindenki mindenki ellen elve, most éppen a kereskedelempolitikában. Európa bizonyos részein pedig bezárkózással, nacionalizmussal és a kompromisszumokon alapuló politizálás elutasításával nyernek választásokat – tette hozzá. „Ez az út nem a mi utunk”, mert Németország demokratikus, a világra nyitott, békés és gazdaságilag sikeres ország, „és az is akar maradni" – mondta a szövetségi elnök. Hozzátette: „Sokan remélik, hogy mi Németországban megmutatjuk, hogy a liberális demokráciák cselekvőképesek és van jövőjük”.
Heiko Maas, a német diplomácia új vezetője a minisztériumban rendezett hagyományos átadás-átvételi ünnepségen hangsúlyozta: világszerte kialakult egy törésvonal, aminek egyik oldalán a liberális demokrácia és a világra való nyitottság hívei állnak, mások oldalán pedig az autoriter törekvések támogatói, akik „vissza akarnak térni a bezárkózáshoz és a nacionalizmushoz”. Ez a törésvonal a nyugati és az európai társadalmakon is végighúzódik, és a tavalyi választás révén a Bundestagban is megjelent.
A liberális, szabályokon alapuló, demokratikus rend „eróziója sokkal mélyebbre hatol, mint néhány éve lehetségesnek tartottuk”, ezért most már természetesnek hitt dolgokat is meg kell védeni, és „be kell bizonyítani, hogy minden sérülékenysége mellett továbbra is a nyitott társadalom a legjobb alap a békéhez, az emberi jogokhoz, a jóléthez és a fejlődéshez” – mondta az SPD politikusa.
Angela Merkel a negyedik ciklusa első interjújában hangsúlyozta, hogy Németország a kormányalakítással ismét teljes mértékben cselekvőképes. A ZDF országos köztelevíziónak a nemzetközi viszonyokkal kapcsolatban nyomatékolta, hogy a többoldalú megállapodásokon alapuló együttműködés, „a multilateralizmus válsága” tapasztalható, és ebben a helyzetben az a legfontosabb, hogy egységes maradjon az Európai Unió.
Az amerikai kereskedelempolitikával, Kína fölemelkedésével, Oroszország tevékenységével, a Törökországgal folytatott viszonnyal, a menekülésre kényszerítő okok felszámolásával, a gazdasági versenyképességgel kapcsolatban mind-mind az a leginkább megfelelő, ha „Európa lehetőleg együtt cselekszik, és Németország elvégzi a házi feladatait” – mondta a kancellár.
A másik országos köztelevíziónak, az ARD-nek belpolitikai ügyekről szólva kiemelte: meg kell oldani azoknak az embereknek a gondjait, akik tiltakozásból az Alternatíva Németországnak (AfD) nevű jobboldali pártra szavaztak, és így el kell érni, hogy az AfD kiessen a szövetségi parlamentből.
