Az MTI összefoglalója szerint a szlovákiai magyar nyelvű napilap cikkében leginkább azokra az utalásokra hivatkozik, amelyeket Bugár Béla – a hárompárti szlovák kormánykoalíció legkisebb pártjának, a Most-Híd vegyes pártnak az elnöke – a portálnak adott interjúban tett. A politikus szerint „lesz egyfajta érdeklődés” a civil szervezetek finanszírozása iránt, és ez a kérdés már fél éve téma a koalíción belül.
Háttér-információk szerint a szlovák kormánykoalíción belül már régebben igény mutatkozik arra, hogy átláthatóbbá tegyék a civil szervezetek finanszírozását, de konkrétumok eddig nem kerültek nyilvánosságra.
A Szlovákiában működő civil szervezetek között jó néhány olyan – főként külföldi hátterű – van, amelyek már hosszú évek óta erőteljes véleményformáló és érdekérvényesítő tevékenységet folytatnak Szlovákiában és nagy teret kapnak a nagyrészt külföldi tulajdonban lévő szlovákiai sajtóban.
Több szlovákiai közéleti szereplő állítja, hogy ezen szervezetek tevékenysége, kapcsolatrendszere és becsülhető anyagi háttere jelentős eltérést mutat a kizárólag kormányzati forrásoktól és az adófelajánlásoktól függő, gyakran finanszírozási gondokkal küszködő hazai civil szervezetekétől.
Ez utóbbival kapcsolatban az új szlovák kormány kulturális minisztere – a belpolitikai válság idején a kormányból önként távozó Marek Madaricot felváltó –, Lubica Lassáková a napokban azt a véleményt fogalmazta meg, hogy „a civil szektor nagyon gazdag azokhoz a forrásokhoz képest, amiket feltüntet”. Lassáková – aki később a sajtóban rázúduló kritika miatt bocsánatot kért ezen kijelentéséért – azt is mondta, hogy egyes civil szervezetek „tengerentúlról érkező” forrásokkal rendelkezhetnek, és utalt arra is, hogy vannak bizonyos arra utaló jelek, hogy azokon keresztül külföldi érdekérvényesítés, „független államok politikájába való beavatkozás” zajlik.
Hasonló, de még erőteljesebb megfogalmazással élt korábban – az újságíró-gyilkosság után kialakult belpolitikai válság következtében posztjáról távozni kényszerült – Robert Fico volt kormányfő.
Fico az újságíró-gyilkosság után történteket többször is olyan, az állam teljes destabilizációjára tett kísérlet részének nevezte, amelynek „forgatókönyve nem Szlovákiában íródott”, és rákérdezett arra is, hogy az Amerikából hazatért vállalkozóként elnökké választott Andrej Kiska, akit tanácsadóin keresztül Soros György által támogatott szervezetekhez közel állónak tartanak, miről tárgyalt az amerikai milliárdossal tavalyi találkozóján. A volt kormányfő ezen kijelentésével azt sejtette, hogy a találkozó és a különböző civil szerveződések által támogatott több tízezres tüntetésekkel kísért szlovák belpolitikai válság kialakulása között összefüggés lehet. Ezután néhány szlovákiai liberális lap jelezte: a jövőben nem számolnak be Fico olyan megnyilatkozásairól, amelyekben Soros Györgyöt említi – írja az MTI.
Az Új Szó csütörtöki cikkében „magyar példaként” említette, hogy Magyarországon tavaly csúcsosodott ki a politikai hadjárat a civil szervezetek ellen – elfogadták az izraeli és orosz mintára készült „civiltörvényt”, mely a kormány kommunikációjában „Soros-hálózatként” szerepelő civil szervezeteket kívánja „leleplezni” és szabályozni.
