Zeíd Ráád al-Husszein, az ENSZ emberi jogi főbiztosa szerdán mutatta be éves jelentését Genfben. Ebben a dokumentumban egyebek között kitért a mianmari helyzetre is. A főbiztos megismételte tavalyi értékelését, miszerint az országban a muszlim rohingják ellen etnikai tisztogatás folyik Arakán államban. „Hivatalomnak erős a gyanúja, hogy tavaly augusztus óta népirtással felérő dolgok is történhettek Arakánban” – húzta alá Al-Husszein.
„Gyakran hallottuk a vádat, miszerint Mianmarban etnikai tisztogatás, sőt népirtás zajlik” – hangoztatta Taung Tun, a buddhista többségű ország nemzetbiztonsági tanácsadója a svájci városban. Mint mondta, ismét felhívta a figyelmet arra, hogy kormánya nem folytat ilyen politikát.
„Szívesen látnánk néhány egyértelmű bizonyítékot – hangsúlyozta a mianmari tisztségviselő. – Az Arakán államban élő muszlim közösség túlnyomó többsége ott maradt. Ha népirtás történt volna, akkor mindannyiukat elüldözték volna.”
Taung Tun kifejezte abbéli olyan, hogy a muszlim kisebbség főleg azért menekült el, mert a kormány által terrorszervezetnek nyilvánított Arakáni Rohingja Megmentő Hadsereg félelmet keltett. Emellett azzal vádolta meg a szervezetet, hogy kényszertoborzásokat folytatott a lakosság körében, illetve hogy a felperzselt föld taktikáját alkalmazta a harcosai visszavonulásai során, felégetve falvakat.
A mianmari illetékes leszögezte: országa kész visszafogadni a menekülteket, szavatolva biztonságukat és emberi méltóságukat. Taung Tun szerint ezzel akarják kifejezésre juttatni azt, hogy Mianmar nem akarja őket elüldözni az országból.
A nemzetbiztonsági tanácsadó szerint a korábbi lakókat visszavárják, amennyiben „részt kívánnak venni a nemzet életében”, például a burmai nyelvet megtanulva. Mint mondta, aki mianmari állampolgár akar lenni, annak végig kell mennie a megfelelő eljáráson. „Nem lehet szó automatikus állampolgárságról” – tette hozzá.
Arakán szövetségi államban körülbelül egymillió rohingja élt gyakorlatilag teljes jogfosztottságban, mert a mianmari vezetés bangladesi illegális bevándorlónak tekinti őket, és állampolgárságot sem volt hajlandó adni nekik.
A mianmari hadseregnek a rohingja lázadók ellen indított hadművelete miatt tavaly augusztus óta csaknem hétszázezer civil menekült el Arakán államból a szomszédos Bangladesbe.
