Noha a hatalmas gyarmatbirodalmak kora már hosszú évtizedek óta lejárt, Európában pedig már régóta másféle problémák, így például a bevándorlók integrációja okoz fejfájást, a még a mai napig is Franciaországhoz hűséges parányi kolóniák mindenkitől elfeledve sodródnak több ezer kilométerre Párizstól. A Karib-tengertől a Madagaszkár melletti Mayotte szigetén át a még keletebbre található Reunionig ugyanis a franciák sok-sok kis területet tudtak megtartani, jórészt közvetlenül integrálva saját közigazgatásukba. Kérdéses azonban, hogy ez az ott lakók számára inkább áldás-e vagy átok.
Az Afrika keleti partjainál fekvő Mayotte szigetén immár hetek óta általánosak az utcai tiltakozások, a sztrájk, a helyiek a létbizonytalanság, a bűnözés, valamint az illegális migráció ellen tiltakoznak. A bő debrecennyi lakosságú, hivatalosan 250 ezer fős kis sziget az után kezdett forrongani, hogy egy bűnbanda megtámadott egy helyi iskolát. És bár azóta eldőlni látszik, hogy a veszélyesebb helyeken katonák őrzik majd a diákok biztonságát, mindez maximum a széles körű gondok tüneti kezelése.
A 19. század közepe óta francia kormányzás alatt álló sziget állandóan híján van a gyógyszereknek, üzemanyagnak vagy éppen a központi anyagi támogatásoknak, nem meglepő módon így mára Franciaország legszegényebb körzetének számít. A lakosság több mint negyede munkanélküli (a francia érték ennek a fele), 2012-es adatok szerint – melyek mára sem változhattak számottevően – százezer lakosra húsznál is kevesebb orvos jut, miközben az országos átlag 201.
Hiába kifejezetten szegény a mayotte-i nép, a környékbeli szigetek lakosai számára még mindig az ígéret földjének tűnik. A Comore-szigetek szomszédos, Franciaországtól független területeiről ezrével érkeznek illegális bevándorlók, köztük rengeteg terhes asszony, aki hivatalosan francia földön akar életet adni gyermekének, hogy ő már az uniós tagállam polgáraként jöjjön világra. A párizsi kormány már odáig jutott, hogy Mayotte egyetlen kórházának speciális, országon kívüli státuszt ad, hogy így az ott születettek nem kapnak automatikusan francia útlevelet.
A kormány emellett más reformokat is ígért, erősebb rendőrséget és keményebb fellépést az illegális migráció ellen. A helyiek azonban láthatóan nem hisznek a csodákban, a tiltakozások ugyanis folytatódtak. Látható: a 250 ezres kis sziget fejlesztése aligha van Párizs fő célkitűzései között, a negyedmillió ember nem fog elnökválasztást eldönteni, ráadásul messze is van, nincs is szem előtt.
És ez nem csak Mayotte esetében van így. Tavaly az elnökválasztási kampány kellős közepén robbantak ki hasonló tiltakozások Francia Guyanán, a negyedmillió lakosú terület polgárai szintén a gyenge gazdaság, a pocsék infrastruktúra és a magas bűnözési ráta miatt vonultak utcára. De hasonló jelenetek zajlottak le 2009-ben Guadeloupén és Martinique-on. Jól jelzi mindez, hogy bár ezek a területek messze vannak Európától, Franciaország részeiként különösen irritálja lakosaikat, ha Párizs másodrendű állampolgárként kezeli őket.
