Egy társulási egyezmény jelenthetné a megfelelő keretet az Európai Unió és az Egyesült Királyság jövőbeli kapcsolatai számára a szigetország uniós kiválását követően – áll az Európai Parlament (EP) szerdán elfogadott állásfoglalásában.
A strasbourgi plenáris ülésen nagy többséggel megszavazott ötpárti határozatban a képviselők mindenekelőtt leszögezték, hogy a legjobb megoldás az lenne mindkét fél számára, ha a szigetország tagja maradna a belső piacnak és a vámuniónak, ennek lehetőségét azonban a brit kormány kizárta.
A jövőbeli viszonyrendszernek az EP szerint így egyfajta átfogó társulási megállapodáson kellene alapulnia, amely négy pillérre épülne: a kereskedelmi-gazdasági kapcsolatokra, a külpolitikai-biztonsági-fejlesztési együttműködésre, a belső biztonságra, illetve az úgynevezett tematikus együttműködésre.
Mint írták, a szerződésnek vitarendezési mechanizmust is magában kellene foglalnia, hogy elkerüljék az EU és Svájc közötti kapcsolatokat jellemző hiányosságokat.
Emellett ismételten hangsúlyozták, hogy unión kívüli ország nem rendelkezhet ugyanazokkal a jogokkal és előnyökkel, mint az Európai Unió tagállamai.
Szakemberek szerint ez az elképzelés jobban egybevág London terveivel, mint az Európai Tanács elnöke által a múlt héten közzétett, még elfogadásra váró tárgyalási irányelvek. Mint közölték: a társulási egyezményről szóló szöveg bizonyos részeiben „békülékenyebb”, mint a brit javaslatokat elutasító, „jóval minimalistább” tanácsi tervezet.
Egyes elemzők korábban úgy vélekedtek, hogy ezen nézetkülönbségek „intézményközi rivalizáláshoz” vezethetnek, amelyet az Egyesült Királyság a maga javára fordíthat. Michel Barnier, az Európai Bizottság brexitügyi főtárgyalója azonban kedden kijelentette, nem vetné el ezt a megoldást.
Eddig elsősorban két lehetőség állt a vita középpontjában: a belső piaci tagságot megőrző, norvég modell szerinti megoldás, illetve egy olyan szabadkereskedelmi szerződés, amelyet az EU Kanadával hozott tető alá. A társulási egyezmény azonban sokak szerint rugalmasabb, szorosabb, dinamikusabb együttműködést tenne lehetővé.
Az Európai Unió többek között Georgiával, Izraellel, Marokkóval, Ukrajnával és Törökországgal is társulási megállapodást kötött, igaz, ezek eltérő „mélységűek”.
Az uniós tagországok vezetői a jövő heti csúcsértekezletükön fogadják majd el iránymutatásaikat a jövőbeli kapcsolatokról szóló tárgyalásokra vonatkozóan. Az EP beleegyezésére szükség lesz a kilépési és az esetleges társulási megállapodáshoz is.
