Mind az időzítés, mind a tartalom és a külsőségek miatt kampány- és programbeszédízűvé vált Vlagyimir Putyin orosz elnöknek az állam helyzetéről elmondott csütörtöki beszéde. Már a helyszínválasztás is a lenyűgözést szolgálta: az orosz törvényhozás tagjai most először a Manyezs központ kiállítási csarnokában hallgathatták meg az államfőt, aminek azért volt jelentősége, mert ott vannak olyan óriáskivetítők, amelyek a kellő vizuális aláfestést szolgáltatták a legfőbb mondanivalóhoz. Ez pedig nem volt más, mint hogy Oroszország elkötelezett stratégiai csapásmérő erejének fejlesztése mellett, amellyel ezen a kulcsfontosságú területen meg tudja őrizni egyenrangúságát az arzenáljának fejlesztését minap bejelentő és a hadászati egyensúlyra vonatkozó egyik legfontosabb egyezményből másfél évtizede kivonuló Egyesült Államokkal szemben.
Putyin ezért több olyan új fegyverrendszer létét vagy fejlesztését erősítette meg – látványos számítógépes animációk kíséretében –, amelyekről már akár huzamosabb ideje szó van, ám eddig bizonytalanság lengte körül a jövőjükkel kapcsolatos orosz szándékokat. „Olyan stratégiai fegyverek fejlesztését kezdtük meg, amelyek nem ballisztikus pályán jutnak el a célpontjukhoz. Ez azt jelenti, hogy a rakétavédelmi rendszerek használhatatlanok, és értelmetlenek velük szemben” – fogalmazott az elnök, azokra az amerikai ellenrakétákra célozva, amelyeket az ABM szerződés 2002-es felmondása óta Alaszkában, Kaliforniában, illetve újabban Romániában és Lengyelországban, illetve hajóikon világszerte rendszeresítettek.
Elsőként a Szarmat (Nyugaton SS-X-30, illetve Satan II névvel illetett) nehéz, több robbanófejes interkontinentális rakétáról szólt, amelynek hatótávolsága lehetővé teszi, hogy ne csak a szokásos, északi-sarki útvonalon mérjenek vele csapást az Egyesült Államokra, hanem akár dél felől is, ezzel fokozva a védelem és az előrejelzés problematikáját, az elrettentő erőt. Putyin nem említette, de ennek a fegyvernek hadiipari jelentősége is van, hiszen elődjét, az R-36M2-t (SS-18 Satan) az ukrajnai Dnyipróban (korábban Dnyipropetrovszk) gyártották, így a Szarmattal ezt a politikailag fenntarthatatlanná váló függést is fel tudják számolni az oroszok. Mint később máskor is, a közönség tapssal fejezte ki a kivetítőkön megjelenő ítéletnapi jelenetek iránti elismerését.
Másodikként az államfő egy kis méretű, nagy teljesítményű nukleáris reaktorról tett említést, amely egy globális hatótávolságú, repülőgépről vagy hajókról indítható, célját kis magasságban megközelítő csapásmérő robotrepülőgép erőforrása lenne. Mivel hatótávolsága korlátlan, kiszámíthatatlan, hogy honnan és mikor támad, szintén roppantul megnehezítve a vele szembeni védelmet. Mint Putyin elmondta, a prototípust tavaly év végén tesztelték, s az eredmény egy alapjaiban új fegyverkategória megalkotásának kiindulópontja lehet.
Szintén nukleáris hajtású az a már jó ideje – egyes forrásokban Sztatusz-6 néven – emlegetett személyzet nélküli drón-tengeralattjáró, amely rendkívüli mélységben, nagyon csendesen képes lopakodni, majd óriási sebességgel lecsapni ellenséges flottakötelékekre, parti létesítményekre. Putyin némileg viccesen megjegyezte, hogy ennek a két fegyverrendszernek még nem adtak nevet, és bátorította az embereket, hogy erre a védelmi minisztériumnak címzett levelekkel tegyenek javaslatot.
Mindez azonban még csak a bemelegítés volt. Befejezték a tesztelését, és már csapatpróbán van a déli katonai körzetben a légi indítású, hiperszonikus, azaz a hang sebességének legalább az ötszörösére képes Kinzsal rakéta. A kivetítőkön látottak szerint a fegyver eléri a hangsebesség tízszeresét, miközben manőverezve hatol át a védelmen, célba juttatva nukleáris robbanófejét.
Bár tematikailag a legvalószínűbb hordozóeszközhöz, a Szarmathoz tartozott volna, a hiperszonikus sebesség miatt a beszéd szerkesztői ide illesztették be az új típusú, manőverező nukleáris robbanófejről, az Avantgardról szóló mondatokat. Ezeknek az a lényege, hogy miután leválnak az űrben az őket cipelő rakétáról, nem kiszámítható pályán, hanem azt többször módosítva érkeznek be a légkörbe hússzoros hangsebesség körül, ami roppant nehézzé teszi a sikeres elfogáshoz szükséges számításokat. Mint az elnök mondta, ő már 2004-ben figyelmeztetett, hogy dolgoznak az amerikai rakétavédelmet kijátszó képességeken, de nem hallgattak rá. „Most majd fognak” – jegyezte meg.
A beszédet érthetően árgus szemmel figyelték nyugati megfigyelők is, és szkeptikusan nyilatkoztak. Szerintük a sikeres orosz nagyhatalom-helyreállítási kísérleteket színezték most túl az oroszok, a közelgő elnökválasztásra tekintettel, elsősorban hazai választói fogyasztásra.
Az orosz szavazókat talán jobban érdekelte Putyin beszédének az első része, amelyben a gazdasági, szociális, társadalmi-politikai és a modernizációs kérdéseket érintette. Ebben azt ígérte, hogy 2024-re Oroszország egyike lesz a világ öt vezető gazdaságának – feltéve hogy a munka termelékenységét évi legkevesebb 5 százalékkal tudják növelni. A szegénységet hat év alatt a jelenlegi felére csökkentenék, az egy főre eső bruttó hazai össztermék (gdp) pedig másfélszeresére nőne. 2000-ben, első elnöki mandátumának kezdetén 40 milliónyian éltek a szegénységi küszöb alatt, ez a szám mára 20 millióra csökkent, ezt feleznék meg – mondta. A következő évtizedben elérnék, hogy a várható élettartam a mostani 73-ról 80 év fölé nőjön. Állandóan visszatérő témát érintve Vlagyimir Putyin az elmaradást nyilvánította Oroszország fő ellenségének, ami a szuverenitás elvesztéséhez vezethet.
A Pentagont nem érte meglepetésként Putyin bejelentése
Dana White, az amerikai védelmi minisztérium szóvivője szerint Moszkva régóta fejleszti ezeket a fegyvereket, így az Egyesült Államok már számolt velük. „Biztosítjuk az amerikai népet, hogy teljesen felkészültünk” – jelentette ki. A szóvivő leszögezte, hogy az amerikai rakétaelhárítás sohasem Oroszországról szólt. Washington következetesen azzal érvel, hogy az Európába telepített rakétaelhárító rendszerek nem Moszkva ellen irányulnak, hanem az Irán és Észak-Korea jelentette fenyegetést hivatottak kivédeni.
Az amerikai külügyi tárca ugyanakkor azzal vádolta meg az orosz vezetést, hogy olyan atomfegyverek fejlesztésébe kezdett, amelyekkel megsérti a közepes hatótávolságú nukleáris erőkről megkötött INF szerződés rendelkezéseit. Heather Nauert szóvivő egyben rendkívül sajnálatosnak nevezte, hogy Vlagyimir Putyin beszéde közben egy animációs videóbejátszáson egy az Egyesült Államok elleni nukleáris támadás szimulációját lehetett látni. „Nem egy felelősségteljes nemzetközi szereplő viselkedéseként értékeljük” – hangsúlyozta Nauert.
