Önálló határőrizeti rendőrség és menekültügyi hivatal felállításáról döntött az új összetételű bajor tartományi kormány pénteken – tudósított az MTI.
A Markus Söder vezette kormány első üléséről kiadott közlemény szerint a határőrizettel foglalkozó rendőri szerv július 1-jétől kezdi meg működését és 1000 főből áll majd, központja a bajor–osztrák határnál fekvő Passauban lesz. Felszerelik egyebek között drónokkal, amelyeket a zöldhatáron vetnek be az illegális határátlépés visszaszorítására.
A határőrizet Németországban szövetségi hatáskör, de a müncheni vezetés el akarja érni, hogy a bajor határrendőrök a szövetségi rendőrség által végzett valamennyi határigazgatási műveletbe, például az útlevelek ellenőrzésébe is bekapcsolódhassanak. Ezért tárgyalást kezdeményeznek a szövetségi kormánnyal.
A menedékkérők többsége a bajor–osztrák határnál éri el Németország területét, ezért a nemzetközi menekültválság eddigi legsúlyosabb szakaszában, 2015 szeptemberében ideiglenesen visszaállították az ellenőrzést ezen a határszakaszon. Az európai uniós szabályok alapján az intézkedést az idén május 12-ig lehet fenntartani.
München szerint ismét meg kell hosszabbítani az engedélyt. Ezzel a szövetségi belügyminiszter, Horst Seehofer – az előző bajor kormányfő – is egyetért. A Keresztényszociális Unió (CSU) elnöke az utóbbi napokban többször kijelentette, hogy a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezet érintett határszakaszain egészen addig fenn kell tartani a rendkívüli állapotot jelentő ellenőrzést, ameddig nem megfelelő az övezet külső határának védelme.
Markus Söder kormányának első ülésén arról is döntöttek, hogy a tartomány teljes területén erősítik a rendőri jelenlétet, és 2020-ig évente rendre 500-zal növelik a rendőrök számát, amely több mint 42 ezer fővel már most történelmi csúcson van.
A rendőrség megerősítése egész Németországban egyedülálló – idézték a közleményben Joachim Herrmann belügyminisztert. A fejlesztés azt szolgálja, hogy Bajorországban továbbra is „nagyobb biztonságban éljenek az emberek, mint másutt” – utalt a CSU-s politikus arra, hogy a 16 tartomány közül Bajorországban a legjobb a közbiztonság.
A menekültügy szintén alapvetően szövetségi hatáskör Németországban, a menedékkérők ügyében a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) dönt. A bajor kormány ezen a területen nem kíván a szövetségivel megegyező jogosítványokat. A tartományi menekültügyi hivatal a BAMF „erős partnere” lesz – mondta ezzel kapcsolatban Joachim Herrmann.
Németország gondoskodik a rászorulókról, ezt mutatja, hogy „egy nagyszerű közös erőfeszítéssel sikerült több mint egymillió menekültet és menedéket kereső embert ellátni országunkban” – emelte ki a közlemény szerint Markus Söder. A miniszterelnök hozzátette, hogy a maradásra jogosult embereket a lehető legjobban be kell illeszteni a társadalomba, a németországi tartózkodásra nem jogosult embereket pedig „következetesen vissza kell vezetni a származási országukba”. Ennek a feladatnak a „jobb, gyorsabb és hatékonyabb” elvégzésére alakítják meg a tartományi menekültügyi hivatalt, amelynek szintén 1000 munkatársa lesz.
Horst Seehofert felbosszantotta Angela Merkel ellenkezése az iszlám ügyében
Felbosszantotta Horst Seehofer német belügyminisztert, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) elnökét, hogy nyilvánosan ellentmondott neki a muzulmán vallás és kultúra németországi helyzete körüli vitában Angela Merkel kancellár, a testvérpárt Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke – írta a Der Spiegel című német hírmagazin.
A hetilap szombaton megjelenő számából ismertetett részletek szerint Horst Seehofer elmondta, hogy „jottányit sem enged”, továbbra is az az álláspontja, hogy az iszlám nem tartozik hozzá Németországhoz.
A Der Spiegel szerint a politikust teljesen váratlanul érte és mélyen felzaklatta, hogy Angela Merkel ellentmondott neki az új kormány programját a szövetségi parlamentben (Bundestag) szerdán ismertető beszédében. Kiemelte, hogy cseppnyi megértés sincs benne a kancellár lépése iránt, amely szerinte teljességgel szükségtelen volt.
Angela Merkel a Bundestagban azt mondta, hogy a Németországban élő mintegy 4,5 millió muszlim révén a vallásuk, az iszlám is Németország részévé vált.
A Der Spiegel összeállítása szerint a CSU vezetése egyetért a pártelnökkel. Meggyőződésük szerint csak úgy lehet sikeresen fellépni a CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló, Alternatíva Németországnak (AfD) nevű ellenzéki párttal szemben, hogy a „jobboldali populisták” témáit is lefoglalják.
Ezért a CSU „nem enged az iszlám körüli vitában” – jelentette ki Markus Blume, a bajor regionális párt főtitkára, hozzátéve, hogy Horst Seehofer helytálló és a lakosság túlnyomó többségének véleményével megegyező megállapítást tett, amikor kimondta, hogy az iszlám nem tartozik hozzá Németországhoz.
Ezzel szemben a CDU-ban azt sürgetik, hogy lépjenek túl az ügyön. Saar-vidék tartomány CDU-s miniszterelnöke, Tobias Hans a Der Spiegelnek azt mondta, hogy „a vita értelmetlen”, és „nem a politika dönti el, hogy melyik vallás tartozik hozzá országunkhoz és melyik nem”.
Hozzátette, hogy mindenki hozzátartozik Németországhoz, aki elfogadja a német jogrendet és értékrendet és beilleszkedik a társadalomba.
Schleswig-Holstein tartomány CDU-s miniszterelnöke, Daniel Günther figyelmeztette a testvérpártot, hogy ne bonyolódjék „álvitákba”. Kiemelte, hogy a szövetségi kormány megalakításával a „konkrét politika végrehajtásának” jött el az ideje.
A 82,6 milliós Németországban nagyjából 4-4,5 millió muszlim él, többségük szunnita török. A menekülthullám révén valószínűleg több mint félmillióval nőtt a muszlimok száma az országban, arányuk így 6-7 százalék körül lehet.
