Miközben Budapest aluljáróiban a nyugat-európai városokhoz, de még a régiós versenytárs Prágához és Varsóhoz képest is rengeteg a hajléktalan, a fedél nélküliség immár gyakorlatilag az egész kontinensen igen nagy probléma. Emelkedő lakásárak, hiányos bérlakásprogram, a bevándorlás miatt egyre növekvő lakosság – csak néhány ok abból, ami a jelenlegi lakhatási krízist okozza az Európai Unióban.
A hajléktalanság felszámolásáért küzdő Fédération Européenne d\'Associations Nationales Travaillant avec les Sans-Abri (FEANTSA) nevű szervezet tanulmánya rémisztő számokat tartalmaz, az Egyesült Királyságban 2010 és 2016 között 169 százalékkal nőtt a fedél nélküliek száma, Írországban 145 százalékos emelkedést regisztráltak 2014 és 2017 között, Belgiumban pedig szintén majdnem duplájára nőtt az utcán élő emberek száma a 2008 és 2016 közti időszakban. Magyarországról egy 2016-os adatot közölnek, e szerint hazánkban tízezren élnek fedél nélkül, vagy éppen szállókon meghúzva magukat. Hozzá kell tenni, hogy más, magyar kutatások közül néhány jóval magasabb számot jelzett az elmúlt években, de biztosat gyakorlatilag senki nem tud.
Az viszont külön elszomorító, hogy Németország esetében a hajléktalanok száma már eléri a 860 ezret. Pedig kétségtelenül az Európai Unió legerősebb gazdaságáról beszélünk, ám – ahogy arra szakértők rámutattak – rengetegen érkeztek a városokba, a növekvő kereslet pedig jelentősen megemelte a lakhatási költségeket. És mialatt az utóbbi két évben rengeteg menedékkérő is német területen kezdte keresni boldogulását, a bérlakásprogram nem tudott lépést tartani a növekvő igényekkel. Mindez odáig vezetett, hogy a németországi hajléktalanok száma 2014 és 2016 között 2,5-szeresére növekedett. Angela Merkel kancellár újonnan felállt kormányának már csak azért is sürgősen tennie kell valamit az ügyben, mert a tanulmány írói úgy látják, nem csak a migráció miatt növekedett a fedél nélküliek száma, ez, bár kisebb mértékben, de nélkülük is súlyos probléma lenne – a németek között is negyedével nőtt a hajléktalanok száma.
A vizsgált európai országok közül egyébként Bulgáriában, Angliában, Csehországban, Portugáliában és Lengyelországban növekedtek a legjobban a lakhatási költségek az utóbbi évek során.
Mindössze egyetlen olyan országot találtak a felmérést készítők az Európai Unióban, ahol tartósan és meggyőző mértékben csökken az utcán élni kényszerülők száma, ez pedig Finnország. Itt 2009 és 2016 között csaknem ötödével lett kevesebb a legszerencsétlenebb sorsú emberekből, 2016-ban nagyjából 6600 emberről tudtak. (Fontos, hogy az egyes országok adatai nem minden esetben összehasonlíthatók, hiszen a mérések módszertana eltérhet.) Finnország intézkedéseit a FEANTSA modellértékűnek nevezi, és a tanulmányt készítők kiemelik, hogy a hatékony intézkedésekhez, például a bérlakásépítéshez hosszú időszakon, és pártpolitikai érdekeken átívelő összefogás kellett.
