Szembekerült a néppárttal a Fidesz

Példátlanul „groteszk” szintet ért el a magyarországi médiakoncentráció az EP szakbizottsága szerint.

Felsőoktatás, a romák szegregációja és a médiahelyzet – e területekről szól az Európai Parlament (EP) oktatási és kulturális bizottságának véleménytervezete Magyarországgal kapcsolatban, amelyről hétfőn vitáztak a testületben. A dokumentum egy átfogó országjelentés része lesz, amelynek alapján először az Európai Parlament emberi jogi szakbizottsága, majd – várhatóan szeptemberben – az EP plenáris ülése dönt arról, hogy javasolja-e a tagállamoknak az alapszerződés 7. cikkelye szerinti eljárás megindítását. Ez az a bonyolult folyamat, amelynek a végén az adott tagállam szavazati jogát is fel lehet függeszteni.

Az oktatási bizottság véleménytervezetét Petra Kammerevert német baloldali képviselő készítette. A dokumentumban többek között az olvasható, hogy

„miután az utolsó magyarországi független regionális napilapokat kormányközeli oligarchák vették át, a magyar kormány a közelmúltban kiterjesztette ellenőrzését a médiára, és a Riporterek Határok Nélkül szerint a magyarországi médiakoncentráció példátlanul »groteszk« szintet ért el”.

Arra is emlékeztet, hogy „a kormányközeli 888.hu hírportál nemrégiben feketelistát tett közzé a külföldi médiának dolgozó és »Soros külföldi propagandistáinak« nevezett újságírókról, és hogy ez egyértelműen ellentétes a médiaszabadság elvével”.

– A magyarországi helyzet aggasztó – ezzel kezdte az Európai Néppárt (EPP) szónoka a hozzászólását. A Fidesz európai pártcsaládja bírálta a felsőoktatási törvény módosítását, amelynek kapcsán az Európai Bizottság beperelte a magyar államot, vagyis az ügy az Európai Bíróság előtt van.

Az EPP álláspontja a romák szegregációja kapcsán az, hogy minden gyereknek meg kell teremteni a lehetőséget, hogy azonos körülmények között tanulhasson.

– A Népszabadságot ugyan nem közvetlenül a kormány záratta be, azonban több hír szól arról, hogy a kormányhoz közel álló üzleti körök döntöttek a napilap megszüntetéséről – áll a néppárti kiegészítésben.

A magyar kormányt Bocskor Andrea, a Fidesz–KDNP EP-képviselője igyekezett megvédeni, aki kijelentette, hogy Magyarország az európai érdekeket képviseli, s fontos neki a család és a nők védelme. Szerinte csak a CEU-n múlik, hogy mikor tesz eleget a törvény előírásainak, más intézmények már megtették. A romák szegregációja szerinte Magyarországon sokat javult, a romák felzárkóztatása egyre nagyobb sikerrel történik. A médiapolitikával kapcsolatban Bocskor Andrea kijelentette, hogy a magyar törvények garantálják a sajtószabadságot, mert csak olyan tartalmak jelenhetnek meg, amilyet a szerkesztők vagy a tulajdonosok akarnak.

Szerinte a Népszabadság bezárásához semmi köze a kormánynak, mert egy veszteséges vállalkozásra került lakat.

A 888.hu-n megjelent listáról sem tehet a kormány, mert nem szólhat bele abba, hogy milyen tartalom jelenik meg egy magántulajdonú vállalkozás felületén. Akinek viszont nem tetszik valamilyen tartalom, az nyugodtan fordulhat a médiatanácshoz mint független intézményhez – tette hozzá Bocskor Andrea.

A bizottsági ülés után megkérdeztük Bocskor Andreát, nyújtanak-e be módosító indítványokat a véleményhez. A képviselő azt mondta, hogy nem fognak változtatást kérni, mert ellene fognak szavazni, „bármilyen szöveg keletkezik is a végén”.

Az EP költségvetési ellenőrző bizottságában is készül egy vélemény Magyarországgal kapcsolatban. Abban az olvasható, hogy „ha a tagállamok nem hajlandók csatlakozni az Európai Ügyészséghez, az uniós pénzeszközök felhasználását fel kell függeszteni”. Mint ismeretes, Magyarország jelezte: nem vesz részt az Európai Ügyészség munkájában.