Theresa May brit miniszterelnök szerint eddig huszonöt ország utasított ki orosz diplomatákat válaszul az angliai Salisburyben március elején idegméreggel elkövetett gyilkossági kísérletre, amelynek célpontja Szergej Szkripal egykori orosz-brit kettős ügynök és lánya, Julija Szkripal volt – írta az MTI.
May a londoni alsóház bizottsági elnökei alkotta összekötő bizottság kedd délutáni meghallgatásán elmondta: egy nap alatt héttel nőtt azoknak az országoknak a száma, amelyek orosz diplomatákat szólítottak fel távozásra.
Arra a kérdésre, hogy a brit biztonsági szolgálatok vizsgálják-e az olyan, „orosz ügynökségekhez köthető” internetes tevékenységet, amelynek célja a beavatkozás lehetett például a nagy-britanniai választásokba vagy a brit EU-tagságról tartott népszavazásba, a miniszterelnök csak annyit mondott: London tudja, hogy Moszkva más országokban próbálkozott ilyen beavatkozással, de kormányának jelenleg nincsenek bizonyítékai arra, hogy volt-e sikeres orosz beavatkozás a brit demokratikus intézményrendszerbe is.
Oroszország nem fogja eltűrni a nyugati államok „arcátlanságát”, és válaszolni fog diplomatáinak kutasítására – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter ugyancsak kedden, amikor Taskentben a TASZSZ hírügynökségnek nyilatkozott.
„Válaszolni fogunk, efelől ne legyenek kételyeik. Mert ilyen arcátlanságot eltűrni természetesen senki sem akar. Mi sem fogjuk eltűrni” – mondta a tárcavezető, miután hétfőn huszonkét ország több mint 135 orosz diplomatát utasított ki a Szkripal-ügy miatt, az Egyesült Államok pedig ezenfelül elrendelte a seattle-i orosz főkonzulátus bezárását.
Lavrov szerint a történtek alátámasztják azt az orosz következtetést, amely szerint Európában, sőt a világon kevés önálló ország maradt.
„Amikor egy vagy két diplomatát valamely ország elhagyására kérnek, mellesleg elnézést súgva a fülünkbe, biztosan tudjuk, hogy kolosszális nyomás, kolosszális zsarolás eredménye, amely Washington fő eszköze a nemzetközi színtéren” – nyilatkozott az orosz diplomácia vezetője.
Szergej Lavrov a helyzetet a palesztinokra gyakorolt nyomáshoz hasonlította, amikor az amerikai fél értésükre adta, hogy addig nem kapnak pénzt, amíg nem fogadják el a még ki sem alakított álláspontját. A tárcavezető szerint ez ugyanolyan zsákbamacska, mint Theresa May brit miniszterelnöknek az Oroszországgal szemben megfogalmazott vádjai, amelyek „egyszerűen sértik az angolszász, a brit igazságszolgáltatást”.
Az orosz külügyminiszter szerint a nyugati lépések azt mutatják, hogy ez országok elitjei nem kívánnak hallgatni a közvéleményre. Szavainak alátámasztására a Die Welt című német napilap közvélemény-kutatását hozta fel, amelyben a válaszadók nyolcvan százaléka az Oroszország elleni újabb szankciók bevezetése ellen foglalt állást.
Közben Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő a Facebookon minisztériuma nevében arra kérte a moszkvai brit és amerikai nagykövetséget, hogy juttassa el hozzá a brit fél által a Szkripal-üggyel kapcsolatban az orosz fővárosba akkreditált diplomaták között köröztetett nyomtatványt. A dokumentumról Jon Huntsman, az Egyesült Államok moszkvai külképviseletének vezetője tett említést a TASZSZ hírügynökségnek és a Kommerszant című gazdasági napilapnak adott interjújában.
Huntsman a nyilatkozatban az incidensről szóló „minőségi és meggyőző” beszámolónak nevezte a brit dokumentumot, amely „hasonló múltbeli esetekkel” hasonlítja össze a Szkripal-ügyet. Az amerikai nagykövet egyébként az interjúban az Egyesült Államok legjobb szövetségesének és barátjának nevezte Nagy-Britanniát, ezért, mint mondta, „nem engedheti meg, hogy válasz nélkül hagyja”, ha brit területen ideggáztámadás ér egy brit állampolgárt és a lányát.
Kifejezte ugyanakkor az Egyesült Államok reményét azzal kapcsolatban, hogy létrejön Donald Trump amerikai és Vlagyimir Putyin orosz elnök csúcstalálkozója, ha a két fél sikert tud elérni a kétoldalú kapcsolatokban. Mint mondta, a találkozó megrendezése nincs határidőhöz kötve.
A Szkripal-ügyről és kereskedelmi kérdésekről egyeztetett Donald Trump amerikai elnök Emmanuel Macron francia államfővel és Angela Merkel német kancellárral kedden. A telefonos egyeztetést az amerikai elnök kezdeményezte, s a Fehér Ház közlése szerint a kínai kereskedelmi gyakorlat, az orosz diplomaták kiutasítása és Szíria volt napirenden.
Trump és Macron is támogatásáról biztosította a Nyugat „erőteljes válaszát” Oroszország feltételezett vegyifegyver-támadására. A szíriai helyzetről szólva Donald Trump sürgette az összefogás erősítését Törökországgal.
A Fehér Ház szerint az amerikai elnök a német kancellárral csak a kínai kereskedelmi gyakorlat elleni „közös fellépésről” cserélt eszmét.
Chisinau három orosz diplomata kiutasításáról döntött kedden, válaszul Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök és lánya angliai megmérgezése miatt. A moldovai külügyi minisztérium honlapján az intézkedést az Egyesült Királysággal való szolidaritással indokolta.
Az ország oroszbarát elnöke, Igor Dodon az Európa-párti kormánnyal szembehelyezkedve oroszellenes provokációnak nevezte a diplomaták kiutasítását. Egyúttal hangsúlyozta: Moldovának semmiféle olyan szövetségesi kötelezettsége nincs Nagy-Britanniával vagy más NATO-tagállammal szemben, amely ilyen lépéseket indokolna.
A Nagy-Britanniával való szolidaritás jegyében több más uniós tagállamhoz csatlakozva egy orosz diplomata kiutasítását jelentette be Charles Michel belga kormányfő kedden. Nyilatkozata szerint a döntésről negyvennyolc órán belül hivatalos értesítést küldenek Oroszország brüsszeli nagykövetének. Az érintett diplomatának ezt követen két hét áll rendelkezésére, hogy elhagyja Belgiumot. „Figyelembe véve az eset súlyát, az intézkedést teljes mértékben indokoltnak tartjuk. Ennek ellenére Belgium továbbra is elkötelezett a nyílt és őszinte párbeszéd mellett Moszkvával” – húzta alá. A belga kormányfő elmondta azt is, hogy országa eleget tesz az észak-atlanti katonai szövetséggel kötött szerződésben foglaltaknak, és tiszteletben tartva a NATO keddi döntését végre hatja a hét orosz diplomata kutasítását.
