Szkripal-ügy: több uniós állam fontolgatja orosz diplomaták kiutasítását

Állítólag Orbán Viktor javasolta Brüsszelben, hogy hívják vissza egyeztetésre az EU moszkvai nagykövetét.

Az után, hogy az Európai Unió állam-, illetve kormányfőit tömörítő Európai Tanács felkérte az EU külügyi főképviselőjét, hogy konzultációra rendelje vissza Moszkvából az EU oroszországi nagykövetét, több uniós tagállam is bejelentette, hogy hasonló lépéseket és orosz diplomaták kiutasítását fontolgatja – írta az MTI.

Litvánia elnöke pénteken azt közölte, hogy az úgynevezett Szkripal-ügy miatt országa is megvizsgálja orosz diplomaták kiutasításának lehetőségét, ahogyan azt az Egyesült Királyság tette. Dalia Grybauskaite kijelentette, mivel Theresa May brit kormányfő pontos információkkal szolgált és részletes tájékoztatást adott az ügyről, a válaszlépésre már a jövő hét folyamán sor kerülhet.

Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter tájékoztatása szerint Párizs is fontolgatja orosz diplomaták kiutasítását. „Még meglátjuk” – nyilatkozott a Kijevben tartózkodó francia tárcavezető.

Leo Varadkar ír kormányfő pénteken ismételten támogatásáról biztosíttatta az Egyesült Királyságot, a történteket pedig „felháborítónak és elítélendőnek” nevezte. Mint elmondta, biztonsági intézkedések keretében számba veszik azokat az orosz diplomatákat, akik nem jogszerűen tartózkodnak az országban, vagy más okból kiutasíthatók.

Lars Lokke Rasmussen dán miniszterelnök kijelentette, megvizsgálják, hogy kell-e, és ha igen, milyen egyoldalú lépéseket lehet tenni a mérgezéses támadás ügyében.

Andrej Babis cseh ügyvezető miniszterelnök pénteki nyilatkozatában arról tájékoztatott, hogy a hétvégén konzultációt folytatnak az orosz diplomaták kiutasításának lehetőségéről. Legfeljebb néhány diplomatáról lehet szó – közölte. A megbeszélések eredményét hétfőre ígérte, hozzátéve: támogatja a határozott válaszlépések megtételét.

Babis csütörtökön a NATO székházában tartott sajtótájékoztatóján kijelentette: a leghatározottabban elutasítja a novicsok eredetéről megjelent orosz állításokat, amelyek szerint a merényletkísérlethez használt idegméreg Csehországból származott volna. A vádaskodásokat semmivel sem lehet bizonyítani. „Ez valóságos hazugság” – tette hozzá.

Andrej Plenkovic horvát miniszterelnök az uniós csúcstalálkozót követően elmondta, nem kérdőjelezhető meg a brit biztonsági szolgálat következtetéseinek hitelessége, amely szerint „nagyon valószínű”, hogy Oroszország a felelős az idegméreggel elkövetett támadásért.

Aláhúzta, Horvátország megfontolja az összes lehetőséget az orosz diplomaták kiutasítása ügyében. „Ha szükséges, teszünk ilyen intézkedéseket” – mondta.

Információk szerint Hollandia, Lengyelország, Észtország és Lettország is hasonló intézkedéseket tervez.

Az európai uniós állam- és kormányfők szerint „nagyon valószínű”, hogy Oroszország a felelős Szergej Szkripal egykori orosz kettős ügynök és lánya angliai megmérgezéséért – derül ki a kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón elfogadott zárónyilatkozatból. Az elfogadott szöveg szerint az „egyetlen észszerű magyarázat”, hogy az orosz vezetés áll az idegméreggel elkövetett, március 4-i merénylet mögött.

Angela Merkel német kancellár péntek hajnalban tett nyilatkozata szerint az elítélő szavak mellett további intézkedések meghozatalára is sor kerülhet.

Tusk: több tagállam is további intézkedéseket fontolgat Moszkvával szemben

Napokon belül több tagország is további intézkedéseket fogadhat el Oroszországgal szemben Szergej Szkripal volt orosz kettős ügynök és lánya angliai megmérgezése miatt – erősítette meg Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke az uniós vezetők pénteki brüsszeli csúcstalálkozója után.

Tusk sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy akár már hétfőn újabb lépéseket jelenthetnek be bizonyos tagállamok, de még nem dőlt el, hány országról van szó, csak az, hogy „egynél több, de nem az összes”.

Arra a kérdésre, hogy EU-szinten várhatók-e más lépések a moszkvai uniós nagykövet konzultációra való visszahívásán kívül, Tusk azt válaszolta, „túl korai lenne erről beszélni”, a vizsgálatok lezárulta után, remélhetőleg áprilisban már többet tudnak majd mondani.

Az Európai Külügyi Szolgálat péntek délelőtt tudatta, hogy az Európai Tanács felkérte az EU külügyi főképviselőjét, hogy konzultációra rendelje vissza Moszkvából az oroszországi uniós nagykövetet. A közlemény szerint a nagykövet a hétvégén visszatér Brüsszelbe, ahol egyeztetni fog Federica Mogherinivel.

Az MTI úgy értesült, hogy a döntésnél Magyarország azokkal az országokkal értett egyet, akik további lépéseket akartak az EU nevében tenni az angliai mérgezés ügyében. „Orbán Viktor tette azt a javaslatot a miniszterelnökök tegnapi találkozóján, hogy hívják vissza Brüsszelbe egyeztetésre az Európai Unió moszkvai nagykövetét” – fogalmazott egy neve mellőzését kérő brüsszeli forrás.

Március 4-én Szergej Szkripal egykori orosz–brit kettős ügynök és lánya, Julija súlyos mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. A férfi korábban az orosz katonai hírszerzés ezredese volt, és tíz éven át dolgozott a brit külső hírszerzésnek. Brit álláspont szerint Szkripalt és lányát idegméreggel próbálták meggyilkolni, amiért Oroszország felelős. A moszkvai vezetés ezt visszautasította.

Az ügy egyre inkább elmérgesedett, a vádak és viszonvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. A nyugati országok felsorakoztak Nagy-Britannia mögött. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában, de kézzelfogható bizonyítékokat követel.

A Kreml sajnálja az EU-nagykövet visszarendelését

A Kreml sajnálja, hogy az EU a Szkripal-ügy miatt konzultációra visszahívta moszkvai nagykövetét – jelentette ki Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő pénteken Moszkvában újságíróknak.

Sajnálkozását fejezte ki amiatt is, hogy az ügyben elfogatott határozatban a „nagy valószínűséggel” megfogalmazás szerepel Oroszország állítólagos érintettségével kapcsolatban. Ismételten kifogásolta, hogy Moszkva első kézből semmilyen tájékoztatást nem kapott Londontól az incidens ügyében. Mint mondta, az sem ismeretes a számára, hogy a brit fél milyen érvekkel vette rá támogatására az EU-országokat.

Peszkov nem kívánta kommentálni annak lehetőségét, hogy Nagy-Britannia után több más EU-tagállam is orosz diplomaták kiutasítása mellett dönthet.

A további kiutasítások kilátásba helyezésére a Hanoiban tárgyaló Szergej Lavrov orosz külügyminiszter is reagált.

„Minden országnak magának kell döntést hoznia, méltóságérzetének saját értelmezése alapján” – mondta, majd megjegyezte, hogy „a nyomozás még be sem fejeződött, de Nagy-Britannia máris rá akarja venni partnereit, hogy konfrontációs lépéseket tegyenek”.

A szóvivő a több nyugati államban propaganda-televíziónak titulált, ám mégis  állami RT csatornának nyilatkozva kijelentette, hogy Oroszország Nagy-Britannia részéről „nagyon ellenséges politikát tükröző”, felelőtlen nyilatkozatokba ütközik. Úgy vélekedett, hogy Moszkvának a saját belső céljai elérése érdekében minimalizálnia kell ennek a „szerencsétlen realitásnak” a következményeit.

Artyom Kozsin, az orosz külügyminisztérium sajtóosztályának igazgatóhelyettese pénteken sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy az EU a Szkripal-ügyben Nagy-Britannia és az Egyesült Államok oroszellenes kampányának „farvizein halad”.

Szergej Szkripal Nagy-Britanniában élő volt orosz–brit kettős ügynök és lánya súlyos március 4-én mérgezéses tünetekkel került az angliai Salisbury városának kórházába. Szkripal az orosz katonai hírszerzés ezredeseként a brit külső hírszerzés (MI6) ügynöke volt, ami miatt hazájában elítélték, de ügynökcsere keretében elengedték. London a merénylettel az orosz vezetést gyanúsította meg, amit Moszkva visszautasított. A vádak és viszonvádak nyomán a két ország kölcsönösen kiutasított 23 diplomatát. A nyugati országok nyilatkozataikban felsorakoztak Nagy-Britannia mögött. Moszkva felajánlotta együttműködését az ügy kivizsgálásában.

John Bolton amerikai nemzetbiztonsági tanácsadóvá történt kinevezésével kapcsolatban a Kreml szóvivője újságíróknak telekonferencián nyilatkozva kifejezte reményét, hogy az amerikai vezetésben egyre többen lesznek olyanok, akik el tudnak vonatkoztatni az oroszellenességnek az Egyesült Államokon átsöprő hullámától.

Peszkov az RT-nek adott interjújában reményét fejezte ki, hogy az amerikai vezetés belső problémái nem hiúsítják majd meg Vlagyimir Putyin orosz és Donald Trump amerikai elnök csúcstalálkozóját. Mint mondta, arra már csak a szíriai és a Koreai-félszigeten kialakult konfliktus rendezése érdekében is szükség lenne, de néhány amerikai kormányzati szerv ezt nem így látja.

Mike Pompeót, a CIA-igazgatóból kinevezett amerikai külügyminisztert kemény fiúnak és a nemzetközi ügyekben tapasztalt embernek nevezte.