És mivel a tervezett találkozó példa nélküli, nem is igazán tudhatja Trump, mire számítson. Kockáztat a nagy nyeremény érdekében, és megvárja, mi sül ki ebből az egészből. Ha a tárgyalások kudarcba fulladnak, az akár tovább mélyítheti a két ország konfliktusát.
Bár ezekben az órákban sokfelé hurráoptimista a hangulat, nem árt visszaemlékezni rá, hogy az elmúlt évtizedekben Phenjan jól bevált taktikája volt az időhúzás, vagy éppen az, hogy jókora adag provokáció után hirtelen utat nyitott a tárgyalásoknak, annak érdekében, hogy számára kedvezőbb feltételeket teremtsen tárgyalások útján. A Bloomberg össze is szedte az eddigi megállapodásokat:
Ezekből is jól látszik, hogy még kissé korai lenne a péntek reggeli események miatt pezsgőt bontani. A máskor oly heves Donald Trump is óvatosan fogalmaz. – Komoly haladást értünk el, de a szankciók maradnak, amíg nincs egyezség – írta hol máshol, mint a Twitteren.
A nála mindig óvatosabb Abe Sindzó japán miniszterelnök is visszafogottan nyilatkozott. – Üdvözöljük az Észak-Korea hozzáállásában bekövetkezett változást – jelentette ki, hozzátéve, hogy Washington és Phenjan közeledése a szankciós politika gyümölcse. Az amerikai elnökkel folytatott pénteki telefonbeszélgetésével kapcsolatban azt mondta, egyetértettek Trumppal abban, hogy a nemzetközi közösségnek továbbra is a lehető legnagyobb nyomást kell gyakorolnia Észak-Koreára.
