Bosznia a favágó tuskón: az erőszak lehetősége és a lépések a megelőzés érdekében – ezzel a címmel készített legutóbb elemzést a Foreign Policy Research Institute nevű amerikai agytröszt, ami egy sor olyan fejleményre hívja fel a figyelmet, ami nemrég történt a balkáni országban. Mindenekelőtt arra, hogy Oroszország újabban aktívan támogatja azokat a politikai és félkatonai szereplőket Boszniában, amelyek az ország feldarabolását követelik. Szerintük a Kreml elsősorban a boszniai Szerb Köztársaság kormányával együttműködve dolgozik azon, hogy megvalósítsa ezt a célt, szükség esetén akár erőszak alkalmazásával is.
A tanulmány rámutat, hogy az oroszok a leghangsúlyosabban a Szerb Köztársaság biztonsági szektorában avatkoznak be. Az orosz támogatás ebben az esetben nemcsak a szerb entitás rendőrségének és biztonsági erőinek kiképzését jelenti, hanem kiterjed az eszközök szállítására is. Ráadásul a boszniai szerb belügy még a boszniai békét lezáró, 1995-ben kötött daytoni egyezményt is közvetlen módon sérti azzal, hogy számos hadászati fegyvert szerzett be az elmúlt két évben. Mindezeken túl az olyan szervezetek, mint az Éjjeli Farkasok nevű orosz motoros banda – amely aktív szerepet játszott a Krím Oroszországhoz csatolásában –, segítséget nyújtanak abban, hogy szerb nacionalista félkatonai erők alakuljanak.
A Foreign Policy Research Institute emlékeztet: Oroszország az elmúlt két év során gyorsan szélesítette a biztonságpolitikai és gazdasági tevékenységi körét a Nyugat-Balkánon. Ezek közül a „legszemtelenebb” kísérlet a Kreml által támogatott montenegrói puccskísérlet volt 2016-ban, közvetlenül azelőtt, hogy az ország csatlakozott volna a NATO-hoz. Boszniában viszont Moszkva megduplázta a Szerb Köztársaság elnökének, Milorad Dodiknak szánt támogatásait, hogy az elszakítsa a szerb entitást az országtól. Szerintük ez a támogatás részben pénzügyi, részben pedig politikai.
Miért teszi ezt Oroszország? Az agytrösztnek az a véleménye, hogy Oroszország a boszniai szakadár szereplők támogatásával valójában egy európai kliensállam megteremtésén dolgozik, amellyel gyengíteni tudja a NATO-t. Ráadásul egy destabilizálódott Bosznia, valamint a szomszédos nyugat-balkáni országok számára ezzel lehetetlenné válik majd, hogy mélyebben integrálódjanak a Nyugathoz. – Egy elszigetelt és elszegényedett bosnyák állam termékeny talaj lenne a radikális iszlamista csoportok toborzásához, ami veszélyeztetheti az európai biztonságot – írják. Így Oroszország egy nagyszabású stratégia részeként tekint a Nyugat-Balkánra, amellyel át akarják szabni a nemzetközi rendet.
A szöveg írói szerint Oroszország részéről már eddig is mutatkozott szándék, hogy a közvetítőiken keresztül erőszakot alkalmazzanak, hogy ezzel megakadályozzák egy-egy ország csatlakozását az NATO-hoz és az Európai Unióhoz. Ez történt Grúziában és Ukranjában is, ahol az ország egy részét meg is szállták. Mivel pedig a nyugati intézmények ellenzik az olyan országok tagságát, amelyeknek nem tisztázottak a határaik, Oroszország támogatja a Bosznia felosztására törekvő erőket. Ennek megelőzése érdekében az amerikai tanácsadó szervezet azt javasolja, hogy az Egyesült Államok és a NATO azonnal és proaktív módon előzze meg a Balkán destabilizálódását oly módon, hogy megerősíti a biztonsági jelenlétét Boszniában.
A Foreign Policy Research Institute felvetéseit a szerb sajtó is gyorsan felkapta, ami után a belgrádi Vesti szerb biztonságpolitikai szakértőket kérdezett az amerikai agytröszt állításairól. Radovan Radinovic nyugalmazott tábornok úgy véli, Boszniában valóban sor kerülhet fegyveres konfliktusokra, azonban ez éppen a Nyugatnak lenne köszönhető. Bosznia ugyanis valóban komoly bajban van és bármelyik pillanatban válságba sodródhat, ha azt valaki úgy akarja. A két entitás közötti kapcsolatok kiüresedtek, az esernyőállam így nem működik. Szerinte viszont az az álláspont, hogy Oroszország azon dolgozik, hogy összetűzéseket provokáljon ki Boszniában, csupán az amerikai oroszellenes kampány folytatása.
Az elemzés kiemeli, hogy a Szerb Köztársaságba az elmúlt két évben több mint 4000 automata puska érkezett, februárban pedig maga Dodik ismerte el, hogy a kormány 2500 puskát vett a helyi rendőrségnek. Az amerikai tanácsadó szervezet elemzői viszont úgy látják, hogy ez a mennyiség szükségtelen a szerb entitás biztonsági erőinek, melynek létszáma összesen ötezer főből áll. Radinovic úgy gondolja azonban, hogy a fegyvereket a rendőrség fogja használni, a beszerzésre pedig azért került sor, mert az eddigi fegyvereik még arra sem voltak alkalmasak, hogy segítségükkel egy terrortámadást megakadályozzanak.
Hasonló állásponton van a Szerb Köztársaság valamikori rendészeti minisztere, Milenko Karisik is, aki szerint az ukrajnai forgatókönyvvel való riogatás csupán Oroszország démonizálását szolgálja, és azt, hogy felerősítse az oroszellenességet a szerbek körében. – Ez viszont nem fog sikerülni. A tény az, hogy a szerbek szeretik az oroszokat és ugyan beszélhetnek ellenük amennyit csak akarnak, kitalálhatnak bármit, ezzel csak ellentétes hatást fognak elérni, mert így még jobban fogjuk szeretni őket – állítja Karisik.
Nem osztja azonban a szerb katonai és rendészeti vezetők álláspontját Zoran Dragisic, a Belgrádi Egyetem biztonságpolitikai karának oktatója, aki a kulcsproblémát abban látja, hogy a boszniai Szerb Köztársaság túlságosan kötődik Oroszországhoz. Ő úgy látja, hogy a leírtakhoz hasonló elképzelés valóban létezik, ez Montenegróban és Macedóniában is megmutatkozott. – Biztos vagyok benne, hogy van egy tervük, hogyan valósítsák meg az ukrán forgatókönyvet Boszniában. Tény, hogy így járnak el Európának ezen a részén, és ez a tevékenységük nagyon rosszindulatú. Most már csak egyetlen kérdés maradt, hogy a Szerb Köztársaság vezetőit a szerb vagy az orosz érdekek vezérlik-e – tette hozzá Dragisic.
